2013. október 7., hétfő

Halmi Annamária: bölcsődal






még mielőtt a neonokat lekapcsolnák,
és kintről a pórázokat bevinnék
a tungsramtól hangos panelvackokba,
mielőtt a nagyváros
megszűnne nagyváros lenni,
távolba csomagolok,
becsomagolom mind,
és a kapcsoló szokásos kattanásával
kívánok neked felhőtlen éjszakát,
forgatókönyves és regényes
mélyalvó fázist,
mintha csak a magamét
adnám oda a múltheti cédulák mellé.

a csókot az arcod helyett
jobbhíján az utcai fényekre nyomom,
és csak vakon bízhatok abban
hogy vigyáznak rád a feletteseink,
mielőtt a plafonra kifeszíteném
poszterizált alakodat
és őrizném párnákkal
kézjegyedet a homlokomon.










Kis dal











Elillan az öröm, 
mint reggeli pára,
nehezül a bánat,
mint koporsón a föld.




Web Statistics