Reggeli fürdés, kávé. Omló
pirkadat. Ázó reggeli illat
vibrál mindenen izzó fényben
most, amikor még párás
kisszoba-ablak előtt próbálja
kinyitni szemét ez a nap. S ahogy indul,
kávégőznél zsibbad a versláb,
s első szál cigarettám szívom
félálomban a reggeli végén.
Súlytalan arcát gyűri a város.
Kint a tükörnél fogkefe surrog.
Felriadok. Ha te lennél.
Á, nem.
olyan szépen írta le, hogy minden egyes jelenetet látok...
VálaszTörlés...s hozzá a fagyos reggel fotó, telitalálat.
Jaj, én is így vagyok vele! Mintha ott lennék, még a neszezéseket is hallom, az érzéseket is érzem, s az a fájó felütés a végén, huh...na! Őrületesen jó vers!
TörlésEste, amikor olvastam, az volt az első gondolatom, hogy ez a ma esti szép. De ezt mégsem írhattam ide, mert ez egy hajnali vers. Akkor legyen reggeli szép! - gondoltam. De az sem jó, mert csak részben igaz: ami versnek szép, az érzésnek nem annyira. Így hát nem írtam semmit.
VálaszTörlésMa reggel újra visszatértem a reggeli helyetti kávéval, félálomban, amikor a kisszoba-ablak előtt próbálja kinyitni szemét a nap és súlytalan arcát gyűri a város. Kint a tükörnél fogkefe surrog..., mint a versben,... aztán innen változik a helyzet, mert nekem az jutott eszembe, hogy jó lenne, ha minél előbb elvonulna az ifjúság és átadná a fürdőszobát végre :)
Egyébként, nagyon tetszik a vers és a kép is :)
TörlésEz a verselemzés nekem felettébb tetszett! :-D
TörlésMilyen kár, hogy nem ez a vége:
VálaszTörlés"Felriadok.... Hát te jöttél...
Ámen..."
Igen, kár, de akkor lehet nekem nem is tetszene ez a vers annyira, mert pont az utolsó sor teszi annyira drámaivá.
Törlés