2016. június 6., hétfő

Gumikutya




Nem tévesztettem el, véletlenül se kutyagumit akartam írni.
Hubát egészen egyszerűen gumikutyának nevezem egy idő óta, mert perc nyugta sincs, pattog mint egy gumilabda. Mindenkire ráugrál,  nem lehet tőle se kertészkedni, se cipőt pucolni, se cseresznyét szedni, se szép szóval, se csúnyával nem hajlandó megérteni, hogy más dolga is van az embernek, mintsem az ő hasát vagy fülét vakarni. Ha álló nap csak vele foglalkozna valaki, szerintem az se volna elég neki. Hihetetlen energiagolyó, szerintem kifejezetten emberi idegek tépésére specializálódott, főleg mikor már ötvenedszer ás ugyanott lyukat a szépen kibújt paszternákok között.
Tepertő nagyon okosan és hamar tanult, Huba egyelőre majdnemhogy a nevelés csődje. :-D Amire eddig sikerült rávennem, az a leülés-persze nem túl sok időre, mert zabszem van a seggében, állandóan feláll, felugrál. Azt szinte nem is értem, hogy volt képes megtanulni, hogy míg kiteszem neki a vacsorát, addig leüljön és csak akkor nyúljon hozzá, ha megengedem. Persze azért ez se megy még simán. Úgy mocorog, ficánkol közben mint egy sajtkukac.
Huba öt hónapos. Ugye azért be fog nőni előbb-utóbb a feje lágya? :-)













Web Statistics