Továbbra is ragyog a nap, ajándék minden drága perc a fényben.
Hurrá, szüret! Akárcsak gyerekkoromban, mikor a kora reggeli hidegben biciklivel kerekeztünk ki nagypapa szőlőjébe. Aztán ahogy haladt az idő, rólunk is hámlottak le a rétegek, akárcsak most.
Olyan jó, nosztalgikus érzéseim támadtak. Haladt a csapat, teltek a vödrök, folyt a beszélgetés, a sorok lassan de biztosan fogytak. Pihenőidőben édes pálinka, kalács, kávé.
Már kiskoromban is annyira szerettem az ilyen kalákában végzett munkákat!
A must pedig? Hát megmondhatom, életemben még ilyen finomat nem ittam. De tényleg!
