2014. szeptember 30., kedd

Vidámkodtunk


























































Licskó Isti és Pipulka fotói vegyesen





2014. szeptember 28., vasárnap

Kiss Judit Ágnes: Kölcsönlakás







Úgy élek itt a földön, mint egy kölcsönlakásban,
kaptam ugyan egy kulcsot, de csak néhány órám van,
hogy élvezzek, szeressek szorongó idegenben,
ha józanul nem megy, hát félig önkívületben.

Itt minden ismeretlen, az utcát hogyha nézem,
nem láttam ezt a tájat, ezt a napot az égen.

Bent is minden szokatlan, a szagok és a színek,
a pókok a sarokban szokatlan hálót szőnek,
a bútorok is furcsák, és mindegyik máshol van,
mint ahogy megszerettem egyszervolt otthonomban.

Ne csodáld, hogy feszengek idegen életemben,
különös tárgyak között ülünk egymással szemben.

A tested ismerős csak, meg is fogódzom benne,
és vendégségbe hívlak kölcsön élt életembe.
Egy kicsit későn jöttél, a felét már leéltem,
de maradj itt mellettem a második felében.



Maris nene, dobja el azt a botot, de gyorsan!







Licskó Isti fotója




2014. szeptember 25., csütörtök

A pilinszka






Nemrég jött hozzánk az öregotthonba takarítani a szomszéd faluból egy leányzó. Ahogy az egyik nénim szokta mondani: sötétkék. :-) Vagy ahogy apukám: füstös.
Pilinszka, egyszálbél, csigabigásan göndör hajú lány, mindig egy lógós mackógatya, meg valami fehér póló-köpeny keverék van rajta. Az tűnt fel, hogy folyton úgy áll, kicsi terpeszállásban, enyhén behajlított karral, mintha állandóan készülne valamire. Nem tudtam mire vélni, mókásnak találtam, de hát mindegy, ha így áll, hát így áll.
Soha nem láttam őt azelőtt, nem ismertem, nem találkoztunk, s mivel benn az otthonban napközben keveset vagyok, csak egy idő elteltével vettem ki a kolléganők beszélgetéséből, hogy ki is ez a lány.
No, megmondhatom, leesett az állam, de magasról.
Gyerekotthonban nőtt fel, ha nem nálunk takarít, akkor napszámba jár a mezőre, vagy éppen füvet nyír, közben tanul, este pedig edzésre rohan éjszakába nyúlóan.
47 kg. Tavaly a súlycsoportjában világbajnok lett Prágában.

HAJRÁ BALOGH GYÖNGYI!  :-)






Találtam egy videót, amin rajta van, bár ő erre csak legyintett: Ááá, akkor még gyenge voltam, csak 90 kg-ot emeltem.
(Most már 110-et)
3:35-től következnek a lányok.

https://www.youtube.com/watch?v=-3-ugY4URaE&index=10&list=UU5Z4nRtGd7WMn5z8UWqITqQ








2014. szeptember 24., szerda

Üzenet




Ma ez várt a postafiókomban:


Sziasztok!

25 év telt el a diplomaosztó óta.
A mongol társaink unszolására elkezdem szervezni az idei találkozót.
November második felében, amikor ök is el tudnak jönni, ismét az iskolában találkozhatnánk.

Most csak egy gyors választ kérek, idöpontot késöbb mondanék!
Érdekel egy találkozás a többiekkel? Kérlek még ezen a héten válaszolj!
Elég egy igen, vagy nem :-)
Ha lesz érdeklödés…..megszervezem :-)



Szélesre vigyorodott a szám a lehetőségre, hogy láthatom újra a régi csajokat és egyszem fiúcskánkat.
Aztán hirtelen meg is döbbentem: 25 éééves??? Ennyire megöregedtek a a csoporttársaim??? Aztabüdöskutyafáját neki! :-DDD






2014. szeptember 23., kedd

Jávorka Ágnes: A rózsa utolsó szavai




Mikor lehullt az utolsó szirma is, ezt mondta:
Látjátok a tüskéim?
Még mindig rózsa vagyok.




2014. szeptember 12., péntek

Csipp-csepp














2014. szeptember 11., csütörtök

Viseld gondját





Berta néni 89 éves. Állandóan fekszik, lábra már nem tud állni, maximum nagy nehezen az ágy szélére kiülni.
Ma este, ahogy fölé hajoltam, hogy pelenkát cseréljek, megszólalt:
-Van valami medál a láncon a nyakadban?
-Nincs-feleltem.
-Van nekem egy kicsi ezüst keresztem, a nagymamámtól kaptam elsőáldozásomra. A lánc már elszakadt, nem szeretném, ha a kereszt elverődne. Neked adom. Viselnéd?
-Ó, Berta néni, nem én vagyok arra jogosult, vannak magának unokái, dédunokái. Ez olyan érték, hisz még a nagymamájától kapta!
-Eh, van nekik elég ékszer, nem hordanának ilyen kicsiséget.  Ott van a varrógépen egy üvegben, hozd be! Kicsi piros kő van a közepén
Megilletődve vettem kézbe az öblös üveget és bevittem.
-Bogozd ki a lábam!-mondta Berta néni, aki közben megpróbált felülni, de beakadt a takaróba a lába.
Kiszabadítottam, kezébe adtam az üveget, Ő kihorgászta belőle a vékonyka láncot, aztán megpróbálta róla leszedni az apró keresztet. Sokáig bajlódtunk, neki se ment, nekem se szemüveg nélkül. Végül Ő tudta leügyeskedni és a kezembe adta:
-Fényesítsd majd ki otthon! Fogod viselni?
-Igen, biztos, hogy fogom.
-Most már a te gondodra bízom.

Hosszan öleltük egymást...







Felhő...





Felhőgyerek ül
meggyfánk ágán. Még nem mer
magasra szállni.



2014. szeptember 10., szerda

Éjjel






Éjjel egy dagadt medvével aludtam. A szíve helyén egy szív volt. Piros szövetből, fekete fonállal körbevarrva. A fejünk fölött angyalok jártak.









2014. szeptember 9., kedd

Egyszer csak





Az ember eszik, alszik, beszél, tanul, szeret, dolgozik, aztán egyszer csak fogjuk és beássuk a földbe. Nem furcsa dolog ez? Egyszerűen beássuk a földbe.



https://www.youtube.com/watch?v=f336WejowAs




2014. szeptember 8., hétfő

Hétfő reggel















2014. szeptember 6., szombat

2014. szeptember 1., hétfő

Apróhirdetés




Egyfelől rettenetesen vártam augusztus végét, másfelől nagyon nem.
Munka szempontjából iszonyú sűrű és nehéz hónap áll mögöttünk. Egy kolléganő nyugdíjba megy és a felmentési idejét tölti, egy másik gyesen, ketten iskolába járnak, ráadásul a csomó szabadságolás. Már nem tudtuk számon tartani ki épp a nővér ki épp a házigondozó, ki épp az ebédhordó, ki a takarítónő, ki van nappal, ki van éjszaka, ki van hétköznap, ki  hétvégén. Kifulladásig.
Nekem végül csak 4 nap szabi jutott, de azon héten szombaton már be kellett mennem 12 órázni. És a szabit sem igazán pihenéssel töltöttem. Meg más dolgok is vannak, de nem sorolom.
Szóval nagyon vártam augusztus végét.
De itt a vége és kétségbeesetten kérdem: Ennyi volt? Ennyi volt a nyár?
Kinn most is zuhog az eső, csak reménykedem, hogy holnap reggel nem így kell bicajra szállnom. És nem voltam sehol. Sehol az ég világon. Nem voltak nagy vágyaim pedig. Egy koncert, egy kinn alvás a Csóványoson, egy hétvégi kirándulás Balatonra, tán ennyi. De hol az időjárás mondta le, hol az, akivel megbeszéltem a közös programot.
Nagyon fáradt vagyok, nagyon kimerült vagyok, nagyon üres vagyok és nagyon sajnálom magam.
Ha valaki tud jólelkű szponzort, aki finanszírozná egy lestrapált szociális gondozó nyaralását, az jelentkezzen " törtszárnyú pipulka" jeligére. Teljes ellátás szükséges, mert utálok mosogatni. És természetesen napsütés dögivel!
És lehetőleg hegyek között!
És feltétlen rendeljék oda mellém Katicit is!  Egyedül tök szar nyaralni. :-D

( Űuuu, lehet túl sokat kértem. De nem. Nem! Túl sokat is dolgoztam. Ami jár, az jár)



Web Statistics