2014. február 27., csütörtök

Lakodalom van a mi utcánkba






Sok készülődés után ma megtartottuk a nagy parasztlakodalmat, amit a farsangi mulatságra találtunk ki. Mindenki beleadott apait-anyait, az idősek összeszedték a régi szokásokat, rigmusokat, nótákat, csujogatókat, aki tudott maskarákat kerített szomszédtól, templomból, padlásról, akárhonnan. Annus néni műgonddal varrta a menyasszony fátylát és fonta a koszorúját.
Rengeteg vendég jött mulatni, úgyhogy teljesen át kellett rendezni a nappalit, mert a szomszéd településekről is érkeztek idősek, kolléganők, kollégák, családtagok. Sőt még külföldről is  befutott, némi késéssel ugyan Etus, az amerikai nagynéni, alias fönöknőnk.
A képekért nem vállalok felelősséget. :-DD




Összegyűlt a lakodalmas sereg, kezdődhet az esküvő




Az ifjú pár rendkívül illett egymáshoz: mint borsó és héja




A koszorúslányok csak úgy tündököltek a vőfély oldalán




A násznép közé hamar beilleszkedett az amerikai rokon.








A menyasszonytánc alatt gyűlt a fazékba fillér, dollár, pengő, 2000 ft-os szemüvegkészítési kedvezmény, "Gazdálkodj okosan" papírbankók, a kreativitásnak semmi sem szabott határt.




A szobi kollektíva egy nagy csomaggal kedveskedett, amiben minden fontos dolog benn találtatott: Pink színű műanyag bili, cuclisüveg, rugdalózó és fodros bugyogó




Muzsikusunk egyenest az Alpokban nyomta a talpalávalót




Bár az eskető pap rosszallását fejezte ki, a koszorúslány flörtölt Vili bácsival -_-"





Vili bácsi hamar meggyónta bűneit





A nyoszolyóra kiszabott penitencia pedig 5 km volt.





 Szegény papocska a sok munkában igen megéhezett




A násznép meg csak mulatott,




sutyorgott




Táncolt boldog, boldogtalan








Az éppen szolgálatban lévő nővérke sem maradhatott ki



Hát így volt, tán igaz se volt. Vagy mégis?
Minden riogatás és jósolgatás ellenére mégsem maradtam öregleány. :-DD







2014. február 26., szerda

Jónás Tamás: A szád jutott eszembe






A szád jutott eszembe, hogy
mennyi mindent lehetne
játszani vele.
Vagy a bátor csontok a válladon.

És aggódom, hogy érdekel-e még
Téged is az én vállam
vagy a szám vajon.

Ez a szerelem
mint a rák, csendes.
Ugyan folyton legyőz
s minden sejtemen uralkodik
de láthatatlan.

Nem simogatlak, nem becézlek
- csak gondolatban.

Legalább így, Te is maradj velem.
Elszomorodnék hűtlenségeden.



Tavaszkeresőben




































































2014. február 24., hétfő

Némi aktualitások kapcsán




Libusnak, Laci bá-nak és más érintetteknek ajánlva.


"Annyi szó esett róla - a tanulásról, a tanulókról meg a pedagógusokról - és mind csupa laikusok tárgyaltak felőle. Szidták, hajszolták a sok szakembert, amiért mereven és konzervatíven fogják pártul a régi és mostani iskolát, és körömfeketényit sem engednek be a modern szellem friss légáramlataiból a dohos tradíciók közé."


S honnan való az idézet? Lehetne épp bármelyik híroldaról ugye.
De röhögni fogtok! Ezt Kaffka Margittól származik, pontosan 1905-ből,  Iskolás ügyek c.írásából.

Hááát, nincs új a nap alatt, igaz kedves pedagógusok? :-)))



2014. február 23., vasárnap

Átsétált a fény a kerten























































Átsétált a fény
a kerten. Nem szólt. Egy fa 
mögül figyeltem.








2014. február 22., szombat

2014. február 21., péntek

Marisír






Ahogy belépek Annus néni ajtaján, azonnal kétségbeesetten elkezdi sorolni:

-Mari sír! És az, aki elhagyta az urát.....
-Milyen Mari??-vágok közbe rémülten.
-Hát tudod, a Marisír!

Közben halványan derengeni kezd , hogy aha, mintha a többiek is emlegetnének valami
Marisírt








Tavasz ez?















Cseppenként, lassan
ízlelem: Tavasz ez? Vagy
könnycsepp szememen?








Web Statistics