2015. július 27., hétfő

Még ilyet!





Pénteken a szomszéd faluban jártam a barátnőm férjét és a 90 éves Ernő bácsit megnyírni.
Sajnos elég ritkán találkozunk, csak így fodrászkodások alkalmával, de ilyenkor jól kidumáljuk magunkat. Az ismeretség még a fodrászüzletből származik évekkel ezelőttről.
Mikor hozzájuk megyek, hazafelé úgy felpakol, mintha legalábbis a lányuk lennék. Most is így történt. Lekvár, szörp, alma, cékla, mángold, roskadozott a szatyrom. Hirtelen még egy üveg pezsgőt is  a kezembe nyomott. Hiába tiltakoztam, azt mondta nekik sok van. Sok van??
Már készülődtem hazafelé, mikor eszembe jutott ez a csuda eset, ami az öregotthon előtt történt.
-Képzeld!-kezdtem mesélni nagy lelkesen- Valamelyik nap a kolléganőm mondja, hogy leült az öregotthon előtt egy...
-pécsi házaspár-vágott közbe.
Hirtelen megzavarodva, kerek szemekkel néztem rá:
-Már meséltem...?
De közben tudtam, hogy nem mesélhettem, hisz rég nem találkoztunk ez pedig most történt a napokban.
Vigyorog, vigyorog, nekem pedig halvány fény kezdett derengeni az agyamban:
-Te olvasod a blogomat???
Hirtelen csak tátogni tudtam, mindketten nevettünk, aztán oda vezényelt a gép elé.
-Nézd meg, itt van a kedvenceim közt, napjában háromszor is rákattintok, hogy írt-e már, írt-e már?
Akkor aztán rájöttem, hogy ahaa, jó múltkor mutattam neki a márciusi kiránduláson készült képeket a kidőlt fákról, ő meg szépen elraktározta a címet és azóta folyamatos látogatóm, de nem szólt volna, vagy nem írt volna egy kukkot sem. :-) Még a lányának is megadta a blog címét.
-Mióta láttam, hogy berendezted a teraszodat, őrizgetem a pezsgőt, hogy majd megidd ott valakivel.

Most rá is kattintott a kedvencek között, hogy lássam, valóban igazat mondott, mire előjött a Tanka című bejegyzésem. Erre már az ott ülő férje is felkapta a fejét:
-Micsoda? Tanga?

:-D


Web Statistics