pipulka: május 2014

2014. május 29., csütörtök

Csak mert nagyon szép.....

https://www.youtube.com/watch?v=hZyzMXd5H1Q

nem kértem hogy faragj ki
mert igazi kisfiú vagyok
magadnak akartál fából csavarokkal
hogy halld ha hazajövök ha kopog a cipőm
ez megnyugtat téged pedig én vádollak
annyi mindenki van itt de csak én az igazi
igazi vagyok igazi
fekete cseresznye ez lett az enyém
azt mondtad ez a legkeményebb
tartósabb mint a szövet meg a csontok
és ha haszontalan melegíteni tud még
azt mondtad nem gondoltad
volna hogy fáj ha nyikorgok ha
lemerevedek kenni kell mert megkopok
ilyet az igaziak nem csinálnak csak én

2014. május 25., vasárnap

Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk

A Gombhegyre sétáltunk fel délután Tepertővel. Azt gondoltam nyílik már fenn a nagy hársfa , de még nem. Az akác hulló virága viszont úgy beterítette az ösvényt, mintha hó potyogott volna.

A hűvösebb helyeken még bőven virágzik a bodza

Fenn a réten virágkavalkád fogadott

Mezei zsálya

Gigászi küzdelem

Magyar szegfű

Pacsirtafű

Szeretek lenézni a falura

És felnézni is

Vajvirág

Baracklevelű harangvirág

Galagonya lepke

A rét végén tovább indultam az ösvényen, hogy lefelé egy másik úton jöjjek, úgyhogy az eső áztatta, térdig érő csalános, bozótos részben találtam magam. Visszafordulni már nem akartam, így mire átvergődtem, csurom víz lett a nadrágom, cipőm, zoknim, úgy cuppogtam, mint valami gumikacsa.

A fenti tisztáson zoknicsavarás következett. Szegény cipőm, már mit összejárt velem! Még 2005-ben vettem, mikor egy sportoktatói tanfolyam befejezéseként tábor jött, s akkor eszméltem rá, hogy nincsen csak túrabakancsom. Igaz, rettentően borsos volt az ára, de azóta sem bántam meg a vételt, hisz szinte éjjel-nappal hordom 9 éve. Csak fűzőt kellett már bele kétszer cserélni, illetve tavaly az egyik orrán lett egy lyuk, de még mindig bírja az iramot.

Tocsogó cipőm útját álla egy fekete szörnyeteg

De bátran tovább haladtam

A víz azonban nem volt elég, még némi sárral is meg kellett kennem a cipőt. Hogy az orrán ne folyjon be a trutyi, kibéleltem egy papírzsebkendővel. :-)

Cuppogva, átázott lábbal álltam meg egy fűszálnál, ami aprócska tollpihét egyensúlyozott a hegyén. Micsoda paradoxon! Rajtam súlyos sárbakancs, a kis jószág meg oly könnyű, hogy akár egy katicabogár sóhaja is tovább repítené.

2014. május 24., szombat

Falcsik Mari: Keresetlenül

most ilyen korszak van ez már a harctér
nincs nyegle smúzolás nincs antik arcél
most már kisírom semmi nem riaszt el
hogy én szeretlek légy te bárhogy ezzel
a Föld is lakható hely lett miattad
épp csak nem veled - te aztán megadtad
ez van s hogy mennyi tartást várhatsz tőlem
nem tudom: erőm szivárog belőlem
de oly rég tartom ezt a mérlegformát
kezemmel egybeforrt az égő korlát
így te csak nyugodtan értékeld másképp
nem estem még le s nem húzódtam hátrébb
bár mint az öngyilkos cseléd a gangról
hozzád ki mernék lépni önmagamból

Népdalverseny

A jó múltkor Kobakék egy népdalvesenyen voltak. Zenetanáruk négy fiút választott ki a feladatra, amin kissé csodálkoztam. A versenyről hazafelé tartva felhív a legényke:
-Mami, nem lettünk sem elsők, sem másodikak, sem harmadikak...
-Nem baj-kezdtem volna vigasztalni.
-...hanem kiemelt elsők!!!!
Nagyon örültek, én szintén, csak azt sajnáltam, hogy nem hallhattam őket. Igazán kíváncsi lettem volna a négy fiúcska produkciójára.
Ma viszont teljesült a kívánságom, mert az anyáknapi ünnepségen három dalt előadtak.
Hát a felvétel elég gyatra, de nekem dagad a mellem rendesen. :-)

https://www.youtube.com/watch?v=6OcKersB7YM&feature=youtu.be

2014. május 21., szerda

Szállj, szállj!

Fastum gél

Ica néni mesélte:

"Akkoriban jelent meg az az új kenőcs. Hallottam, ahogy az orvosi váróban a többiek beszélték, hát gondoltam én is kipróbálom. Lementem a patikába, mondtam, aranyos Ritácskám, van egy kenőcs, de olyan neve van, hogy én azt még kimondani se merem. Ő meg válaszolt, hogy csak mondja ki nyugodtan Ica néni, azt tényleg úgy hívják. "

2014. május 19., hétfő

Bűnöskalács

-Most nincs itt Pipulka, adjon gyorsan egy bűnös kalácsot!- mondja fojtott hangon a cukorbeteg Ilus néni a furgonból kikukkantó kenyeres embernek és kacsint.
-Nem adok. Elfogyott.

Nagy kópé az öreglány, még a szeme sem áll jól. Akkorákat tudunk vihogni meg csujogatni hogy csak na!
De ha nem vagyok a közelben, rögtön bűnözni akar. Aztabetyármindenit!

Május, május szép tulipán

Az egész heti meló és a tegnapi 12 órás öregotthonbeli akklimatizációs túra után ma az előretolt alaptáborban regenerálódtam. :-) Magyarul heverésztem a pipulkafészekben és bambultam. Na néha olvastam is pár oldalt. Estefelé meg bámultam a domboldalt és hallgattam a már szelídülő patak szaladását.
Hiába, a május a leggyönyörűbb! A bodza, az akác, a rózsák, a hársfa virágban, minden csupa illat és tücsök- meg fülemüledal.

Alattam lebeg
a kert.Tücsökdal emel
a fák csúcsáig.

Kaffka Margit: Színek és évek

"Szép, nagy csendesség van körülöttem jó ideje már. Messzire tőlem csak megy tovább az élet, baj, osztozkodás, iparkodások, és ha néha kicsit felé nézek, elcsudálkozom, hogy az életet most élő emberek milyen gyerekesen kíváncsiak rá, hogy mi fog velük történni holnap vagy holnapután. És furcsa elgondolni, hogy a mostani dolgok a fiatalok számára éppolyan újak és érdekesek, mint nekem a harminc évvel ezelőttiek. Az én mostani látásommal nézve már világos, hogy a sokféle emberi hajszában és változásban nagyon sok a játékos szándék. Ahogy a gyerek azt mondja: boltocskát játszom vagy papát vagy tengeri vihart-úgy játssza belé magát a felnőtt ember is a célra törő, a szorgos, a léha, a szenvedélyes vagy a gyűlölködő szerepébe. Valamivel ki kell töltenie az időt; el kell hitetni magunkkal egy s más dologról egy időre, hogy az fontos. Mert különben egybekulcsolt kezekkel ülnének az útszélen, és talán ez volna a természetes-minden egyéb csak magahitető fontoskodás."