2015. február 23., hétfő

Forgatnám











Nedves a talaj, süpped lábaim alatt, de a nap már kedvesen melenget. Kívánkozom újra érezni a földet, keresek hát egy helyet, ahol tavaly magasra nőtt a fű, s most elszáradtan dől oldalra. Jó derékalj, egy darabig elfekhetek rajta anélkül, hogy érezném alulról a hideget.
Kispárnának fejem alá teszem az ütött-kopott, zöld, békebeli kis válltáskát. Már ilyen agyonhasználtan kaptam valamikor száz éve egy szívemnek kedvestől, de szeretem, mert épp belefér a fotóskatulya, a telefon és egy kisebb flaska víz.
Kutyám boldogan bóklász a fák között, én bámulom a kék eget, s kedvem szerint forgatom  a világot, ahogy csak  szeretném.
Ó, bár néha forgathatnám igaziból is egy-egy napra!

































7 megjegyzés:

  1. Szép képek hozzá jó gondolatokkal :-)

    VálaszTörlés
  2. Hogy forgatnád, ha forgathatnád?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egészen őszintén megvallva most épp visszaforgatnám három évvel. :-)

      Törlés
  3. Szeretem a gondolataidat. Ismerősek a szívemnek. Békések, nem tolakodóak, és lelket melengetőek. Szeretem a gondolataidat na!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én meg köszönöm, hogy ezt leírtad! Mindig fontos valamiféle visszajelzés. Megerősít, új erőt ad.

      Törlés

Web Statistics