Szombat délután

Ma semmi nem lett abból, amit elterveztem. A kertben szerettem volna dolgozgatni, de kinyúltam.
Délután felmásztam a pipulka-fészekbe, süttettem magam a napon, olvastam, szunyókáltam, nézegettem alattam a világot. Anita öntözte a veteményesét, Dani malaca kitörő ujjongással fogadta, amint kinyílt az ólajtó és megjelent a kaja. Gazdája közben a kecskesereggel pörölt, hogy engedjék már közelebb. Nekik is hordta vasvillaszám a zöldet, minek következtében nagy dulakodás támadt az etető körül. A fehér színű Terrorista öklelte társait, a kicsik vidáman ugrabugráltak. Mártikának elbődült a fenti utcában a tehene, úgy tűnik ott is etetésidő.
Az általam lekaszált fú illata keveredett a nyíló akáccal, Tepertő hűségesen őrzött a létra aljánál, el se mozdult onnén.
Csupa-csupa idill!

Na nyomás aludni, holnap korán csörög a vekker!