2015. november 13., péntek

Rumos tea




-Innál teát?-kérdezte Franci néni a maga sajátos hangján és stílusában.
-Ihatok.
-Na akkor gyere!
Kiballagtunk a konyhába. Sosem engedi, hogy kiszolgáljam magam, mindig ő megy a süteményért vagy bármi másért, ha meg akar kínálni, én csak üljek a fotelban, majd a 102 éves asszony oda rakja elém. :-) Most kivételes eset volt, hogy együtt mentünk.
Levettem a polcról egy nem túl nagy bögrét, és nem töltöttem teljesen tele. Nekem mindig úgy kell kombinálnom, hogy ne egyem-igyam tele magam.  Hálájuk jeléül sokfelé megkínálnak ezzel-azzal, és szabályosan meg vannak sértődve, ha nem fogadom el, mert már épp dugig vagyok nápolyival, keksszel, kávéval meg miegyébbel. A nápolyitól már szinte undorom alakult ki az évek során. :-) Ugye, nem gondoltátok, hogy egy házi gondozónak ilyenekben is helyt kell állnia? Ha akarsz, ha nem, enni, inni kell! Kötelező! Hát csoda, ha aztán megmacskásodok, meg kivakarózok?
 No elindultunk a tévéző szoba felé, mikor Franci néninek eszébe jutott, hogy hohó, rak a teámba rumot is, mert ő úgy szokta inni. Irányváltás a másik szoba felé, egyenest a bárszekrényhez.
-Na rakd le az asztalra!
Engedelmeskedtem, mire akkora adag rumot löttyintett bele, hogy már a látványtól is megrökönyödtem. Kellett nekem nem teli tölteni a bögrét! Most aztán teli van.
Ő is készített magának, ez az egyik kedvenc itala.
Hirtelen mentőötlet jutott eszembe.
-Franci néni, van a hátizsákomban két szelet kalács. ( azt még reggel kaptam Bellus nénitől ) Megosztozunk, egyik a magáé, másik az enyém.
-Jó!-egyezett bele vidáman.
Így aztán letelepedtünk a fotelokba, ittuk a teát, rágtuk a kalácsot, s én reménykedtem, hogy a tészta tán felszívja azt az irdatlan mennyiségű rumot. De hiába reménykedtem, éreztem, hogy menthetetlenül kúszik föl a fejembe, Franci néni is meg én is jókedvre kerekedtünk. :-D
-Megfésülsz?- kérdezte, mikor befejeztük a falatozást.
Nagyon szeretem megfésülni. Még itt, ilyen kicsi faluban is ritkaság aki még koszorúban hordja a haját. Parasztszoknyában meg már csak ő jár egyedül.
A fésülködéshez a felső, sötét ingjét levetette, alatta a hagyományos fehér alsó, kicsi csipkével. Annyira aranyos benne.
Párszor már próbáltam titokban lefotózni a haját, mert mikor először kibontottam, teljesen kikerekedett a szemem, hisz a fenekéig leér.
Most is gyorsan odakészítettem a gépet a zsebembe, mikor szóba került a fésülködés. Bár nagyon gyatra fotók lettek, de azt hiszem itt nem ez a lényeg.









A fonatba bele kell dolgoznom egy fehér pertlit, a végén azzal van megkötve a copf.  Az egész műveletet Franci néni magának is meg tudja csinálni, de szerintem most élvezi, hogy végre nem neki kell.



A koszorúba tekerés viszont az ő dolga.  Hihetetlen, hogy milyen ügyesen csinálja, más már 80 évesen nem tudja felemelni a karjait, sokan ezért is vágatják le a hosszú hajat.
Szájtátva, áhítattal szoktam bámulni azokat a szép mozdulatokat, amiket ki tudja hány százszor ismételt el az élete során.
Próbáltam felvenni, de sajnos valami zúgás van állandóan. lehet a rum zümmögött a fejemben? :-D Még, jó, hogy a gépet is tartani tudtam valahogy, meg a fésűket is adogatni ilyen pityókás állapotban.


https://www.youtube.com/watch?v=Ha5jUERVKF0&feature=youtu.be











12 megjegyzés:

  1. Jót derültem, köszönöm :)
    Kiegészítve: meg még a papoknak családlátogatáskor. Ugyanígy kell helytállni :) Rumos tea még nem volt, de sok minden egyéb. Van, hogy itthon mi magunk is jól járunk- ha nem fogadja el, hazaküldik, a lányoknak.No , de akkor ember legyen a talpán, aki a Biblia mellett a zacskókat is vinni tudja.
    Szép a hivatásod és jó nekünk téged olvasni!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, látod milyen igazad van! Hisz itt is a pap első pénteken végig látogatja az öregeket, akik igénylik, és mindenhol várják őt általában valamivel. De az csak egy hónapban egyszer van, nekem meg minden áldott nap ennem kell. :-D
      Egyszer egy néni, akinél helyettesítettem a kolléganőmet csomagolt valamit, és otthon beleharaptam, de azonnal köptem is kifele, olyan bűn rossz volt. Fogalmam sincs mit süthetett bele szegény. Utána azonnal megértettem, a kolléganőm miért nem eszik nála ott helyben, hanem megkéri, hogy inkább csomagolja el neki, mert most nem éhes. :-)

      Törlés
  2. Fantasztikus! Ez a néni 102 éves???? A videón jobban látszik a kora. Annyira aranyosak vagytok!!!!
    Te kikerekedett nő.:) Majd nem tudsz a sziklára felmászni.Mi lesz? Bár nem féltelek én ettől,olyan vékony vagy.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Leginkább talán a kezén látszik a kora, meg azon, hogy jóóó hangosan kell vele beszélni. :-)
      Sziklára pedig másznom kell, punktum! Majd felhúzom valahogy a seggöm. :-D

      Törlés
  3. Istenem ♥
    Ilyen koszorúkészítést még sosem láttam. Az én nagymamáim már nadrágban járó, rövid hajú, "modern" asszonyok voltak. Csodálatos!

    Te szegény, szegény hg :)) Legjobb lesz, ha viszel magaddal kisüveget és a pityókát is hazakéred :)
    Egyébként értelek: tényleg nem szabad visszautasítani őket, az bizalomvesztéssel jár.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát üvegbe mégse kérhetem a teába való rumot. :-)
      Bizalomvesztéssel és egyre hatalmasabbra duzzadó seggel. :-D Ezenkívül néha hányingerrel, szétpukkadok érzéssel, és idegességgel, hogy hagyjanak már végre békén, mikor én sok mindent amúgy meg se ennék amivel kínálnak. Nos ezek után étkezz egészségesen. :-D

      Törlés
  4. Igazi doku-fotó. A múlt dokumentuma. Nem hinném, hogy 10-20 év múlva találni fogsz nőt, akinek ilyen haja van/lesz....
    Az elcsomagolás jó módszer én is éltem mér vele egy helyen, mondván, hogy "annyira nem vagyok most éhes, majd később megeszem, köszönöm... Na de tény, a rummal nem lehet mit kezdeni. Vagy tea, vagy rum...legközelebb esetleg töltsd teli a csészét...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Talán már 10-20 év sem kell hozzá. Esetleg magammal fogok találkozni, aki fonatot visel, igaz nem koszorúban, de még ki tudja, ha megőszülök, lehet felveszem ezt a régi de szép módit, mert festetni nem akarok, rövid hajat nem akarok, kiengedve meg boszis az ősz. :-)
      A csészét azért nem akartam teli tölteni, mert sajnos iszonyú pisis vagyok, nekem ezzel is kell kalkulálnom, és hát nem szívesen megyek el mindenhol pisilni. :-)

      Törlés
  5. Remélem ezzel nem kiabálom el, de ahogy a nénit elnézem, még jó pár éve van ezen a világon. Fantasztikusan jól tartja magát!!!
    Te meg csak " Egyé-igyá, ne bánkóggyá! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A szülinapja táján azt mondta, még úgy egy éve van hátra. Kérdeztem honnan tudja, azt válaszolta érzi a szervezetében. No majd meglátjuk. :-)
      Igyekszem nem bánkódni, és enni-inni, de ez tudod időnként nagyon nehéz, mert minden napodon szembesülnöd kell a nyomorúsággal. Az a pár szabadnap nem tudja kompenzálni. Pl. most, hogy az egész heti meló után tegnap még lenyomtam 11 órát az öregotthonban, este már úgy éreztem összeesek. Szeretnék legalább egy hónapra szabira menni, de úgy, hogy ne kelljen közben főznöm, mosnom, mosogatnom, fát behordanom, hanem csak engem kényeztessen valaki. :-D
      Na jó, ez volt a mai panaszsarok. :-)

      Törlés
  6. ahogy néztem a videón, mintha Nagymamámat láttam volna, pontosan így fonta és tekerte fel kontyba a haját. Azt is nagyon szerette, ha én fésültem meg neki, nekem megengedte, hogy megcsináljam a kontyát, persze nem volt olyan sikkes, mint ahogy Ő tekerte fel.

    Az, hogy kínálgatnak mindenfélével, elhiszem hogy terhesnek érzed már, ha akkor is enned kell, ha kijön belőled, de szerintem ők ezzel (is) fejezik ki a szeretetüket. Hálásak, hogy vagy nekik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, ők már annyira ügyesen tudják föltekerni. Egyszer én is próbáltam, de még nem ment olyan jól, a hajtűt sem megfelelően tűztem bele, nem lehetett a végén megfordítani.
      Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy a hálájukat és szeretetüket akarják kifejezni. Éppen ezért igyekszem erőmön, étvágyamon, gusztusomon felül mindent elfogadni amit csak képes vagyok. :-) Pénzt nem fogadok el, így hát nem sok választásuk marad. Néha mondjuk jobban örülnék inkább egy kis gyümölcsnek, mint nápolyinak. :-D
      Kolléganőmnek volt egy esete, mikor a 90-en felüli néni krumplistésztával kínálta, de nagyon nem bírt épp enni.
      Erre a néni megkérdezte, hogy azért nem akarja elfogadni mert ő már nagyon öreg?
      Mire a kolléganőm: Na mama, adja csak ide azt a tésztát gyorsan!
      Utána majdnem kihányta, de magába tömte.
      Bizony a szociális szakának ilyen oldala is van. Időnként enni is nagy áldozat, bármennyire röhejesen hangzik.

      Törlés

Web Statistics