Kolléganőm eltolta a kis unokáját az öregotthon elé. Volt sikere a kissrácnak, ő pedig ezt jópofa grimaszokkal mosolyokkal hálálta meg.
Szerencsére éppen arra kerekeztem, így én is megcsodálhattam, sőt meg is fogdozhattam. Akkor döbbentem rá, milyen régen is volt már kisbaba a kezemben, ahogy a karomba vettem. Le se akartam tenni. :-)
Marci egy idő után a csupasz vállam hegyét kezdte csócsálni, én meg hahótázva konstatáltam, hogy Kobak éppen ezt csinálta baba korában, egyszerűen képtelen volt kivárni, míg csepp, folyton éhes szája a cicimig ér, az első hegyes dolgot elkapta. :-D
Szép pillanatok :)
VálaszTörlésAz első kép nálam díjnyertes. Nagyon tudsz :)
VálaszTörlésAnnyira megható az első kép! : a lassan elmenő élet a most kezdődő kis élettel....
VálaszTörlésNekem is nagyon tetszik az első kép, azért gondoltam, hogy felteszem ide, de nem az én érdemem, a kolléganőm készítette. :-)
VálaszTörlés