Golgotavirág

És a boldog tulajdonos friss, ropogós frizurával :-)

Sáli Levente: Minden kincsem

Böhöm

Ica néni: -Mondtam a kenyeres embernek, hogy adjon böhöm zsömlét.
pipulka: -Bruhahahaha!
Ica néni: -Van ilyen nála. Így hívják.
pipulka: - Bruhahaha! Nem graham zsömle?

Unokák

-Képzeld!-suttogja félhangosan Mari néni, akinek úgy hozta a sors, hogy nem született egy unokája sem - Mondjam....ne mondjam?.....A gyerekek örökbe fogadtak két majmot az állatkertben.
Papa!-sóhajt aztán az ég felé emelve huncutul a szemeit-Két majom unokánk van!

A fekete ember

Csöngetnek, kimegyek, a kapuban ott áll a kéményseprő.
-Csóókolom! A kéményseprő vagyok.
-Tééényleg? Pedig azt hittem a pék.

Zöld erdőben jártam....

Pünkösd hétfőn kirándultam egyet kerekerdő karikába. Gyertek most velem, ha kedvetek tartja!
Mivel kicsit messzebbre mentem, Tepertőt  otthon hagytam. Egy darabig kikarikáztam a völgybe bicajjal az aszfaltos erdei úton, ahol margarétás rétek és lekaszált fű illata kísért két oldalról.
Csörgött, zörgött, nyikorgott a járgány, miközben szembe velem suhantak a menőbbnél menőbb kerékpáros ruhába bújt sisakos sportmenek.

Útközben még megálltam a forrásnál megtölteni az üvegemet, ahol irdatlan tömeg fogadott, teli volt minden autókkal, motorokkal és főzőcskéző, pihengető emberekkel.

Mikor elértem a kiindulási pontomat, eldugtam a bringát a bozótban (utólag belegondolva nagyon valószínű, hogy itt szerezhettem be a töviseket :-) ) Hátizsák és bakancs igazítás, s gyerünk!

No nem mintha rohantam volna, hisz senki nem hajtott, annyit bóklásztam amennyit akartam, annyit tetvészkedtem, amennyit akartam, annyit fotózgattam, amennyit akartam, annyit tötyörésztem, amennyit akartam. Persze nagy tempót amúgy sem bírtam volna diktálni, mivel hamar kaptatósra váltott a terep, de ez nem akadályozott meg, hogy fölfigyeljek erre-arra.

Ezüst faág

Összesimulva

Lihegtem a nagy melegben a bércen, de mikor felértem a Nagy-Mánára, csak azt tudtam ismételgetni: De gyönyörű, de gyönyörű, de gyönyörű! Ó, Istenem de szépet teremtettél, de jó, hogy itt lehetek, de jó, hogy van kezem, lábam, de szép, de szép, de szép!!

Sokáig csak nézelődtem és kattintgattam, aztán a déli verőfényben behúzódtam az árnyékba. Meguzsonnáztam, hanyatt dőltem és bámultam az eget, a fölém hajló derékig érő fűszálakat, a napfényt, a virágokat. Nem tudtam betelni a látvánnyal, annyira csordultig volt a szívem a sok szépséggel, hogy csak vigyorogtam-vigyorogtam-vigyorogtam.

Az ebéd után még egy darabig a gerincen haladt az út, kiélveztem hát minden percét.

Lassan elmaradt a kilátás, beértem újra a sűrűbe, s addig meneteltem, míg elértem egy másik jelzést, ami átkacskaringózott a szomszédos Rakottyás-bércre. Közben kedvem támadt dalolni, úgyhogy teli torokból harsogtam, hogy Édesanyám rózsafája, meg Szépen úszik a vadkácsa, meg Érik a ropogós cseresznye, meg Ablakomba, ablakomba.

Ezüstszínű bükkösök közt haladt az út, mint a hadsereg, sorakoztak a csillogó, párhuzamos törzsek. Itt már szép folyamatosan lefelé kellett ereszkedni.

Egy rövidke letérőnél megnéztem az emlékhelyet.

Szóval József főherczeg úr itt ejtette el egyezredik szarvasbikáját, tyű az áldóját fene a gusztusát.

Ezen az úton csak egy rövid kitekintést engedett az erdő, utána visszakanyarodott a fák közé, s olyan magas, borzas füvek tengerében kellett tekeregni, hogy nem is hittem, ekkorára megnőhet az árnyékban. No ezt nem látja kasza, az biztos. :-)

Horogra, vagyis inkább fűzőre akadt egy potyautas, aki jó darabig igénybe vette az ingyen szállítást.

Ezt a kőgombát most nem szedtem le, s nem vittem haza pörköltnek.

A lefelé haladó ösvény hosszabb volt a felmenőnél, sok kacskaringózás után végül egy kellemes szekérútra értem, akárcsak egy üde parkban lettem volna.

Egyre lejjebb és lejjebb értem, lassan eltűnt a szemben látszó hegyoldal. Még egy napsugaras rét fejem búbjáig érő füvekkel, egy vadászles, aztán suppsz már a pataknál találtam magam.

Csatakosan, izzadtan, fájó lábbal, de végtelenül boldogan kotortam elő a bicajt a bokrok közül, aztán hol dudorászva, hol fütyörészve, hol elengedett kézzel, hol csapkodva a karjaimmal mint valami madár gurultam le hosszan-hosszan a lejtős úton egészen a faluig.  

https://www.youtube.com/watch?v=efsVEKdG_54

Nincs is jobb...

...ebben a melegben, mint kivenni a hűtőből egy tálka hideg házi joghurtot, hozzá csurgatni egy kiskanál mézet, és belehajítani egy marék frissen szedett epret.

Tóth Éva: Virágének

Adjon Isten forró nyarat
szerelmet szabad ég alatt
a fejem alá zöld füvet
fejem fölé a kék eget
daloljanak a madarak
virágok virágozzanak
tüskebokrok elrejtsenek
szabadon szerethesselek
hadd lehessünk meztelenek
mint az első szerelmesek
karomban elringassalak
magamba fogadhassalak
legyek örökre egy veled
tested temesse testemet.

Belső javítás

Délben ahogy kijöttem egyik nénimtől, a bicajom első kerekét laposan találtam. Otthon próbáltam életet pumpálni bele, de hiába, ez biza kilyukadt. Hirtelen csak Kobakéval tudtam tovább menni, úgyhogy a térdeim a nyakamban voltak, elég vicces látvány lehettem.
Viszont már rettentően rühellem, hogy folyton valakit zaklatnom kell a szereléssel, illetve nem valakit, hanem konkrétan szegény Laci barátomat. Azt mondtam, na jó ennek véget kell vetni, punktum!
Szóval eljött Laci, és én erősködtem, hogy márpedig nézem, figyelem, csinálom, meg kell tanulnom ha fene fenét eszik is, hogy legközelebb már legalább önállóan hozzá tudjak kezdeni.
Ő roppant türelmes mesternek bizonyult, s még szerencse, mert a javítás végül órákig elnyúlt. Ugyanis miután a lyukat szerencsésen befoltoztuk, Laci mondta, hogy most dugjam be újra a vízbe.
Óóó, minek!-vonogattam a vállam könnyelműen, de szerencsére mégis hallgattam az okosabb, és tapasztaltabb bicajszerelőre. De jól tettem, huh! Még két helyen bugyborékolt, mikor víz alá rakosgattam.
Most tán még frissen az eszemben vannak a műveletek, hát gondoltam leírom a lépéseket, hogy legközelebb, mikor már egészen önállóan kell dolgoznom, elő tudjam venni ezt a puskát. :-)

-bicaj fejre állít
-fék kiakaszt
-csavarok kilazít 15-ös kulccsal, kerék leemel
-szelepsapka lecsavar, gondosan elrak olyan helyre, ahol meg is talál
-kerék vízszintes helyre helyez
-célszerszám külsőbe óvatosan beakaszt, vigyázva, hogy a belső be ne csípődjön, célszerszám küllőhöz rögzít
-külső egyik oldala kipattint
-szelep felniből kivesz
-belső óvatosan kivesz külsőből
-külső levesz felniről
-belső kicsit felpumpál
-belső rossz lavórba vízbe nyom, lyuk keres
-belső lyuk helyén szárazra töröl
-lyuk helye körberajzol
-belső leereszt
-körberajzolt rész óvatosan megsmirgliz
-körberajzolt rész és a folt beragasztóz
-vár amíg ragasztó már nem ragad ujjhoz (ez kb. egy fél doboz sör megivásnyi idő)
- folt ráragaszt körberajzolt részre, jól meggyömköd, megpasszíroz, esetleg sima felületen kalapáccsal megütöget
-külső belülről végigtaperol
-ha taperolás közben tövist talál, azt maradéktalanul kioperál külsőből
-belső kicsit felpumpál
-belső rossz lavórba vízbe nyom, ellenőriz
-belső megtöröl
-belső leereszt
-külső egyik oldala felnibe berak
-belső szépen körbeterít a külsőn
-szelep bedug felnibe
-belső óvatosan, gondosan berak külsőbe, ne csavarodjon, ne gyűrődjön sehol
-külső másik oldala is berak felnibe, közben szelep figyel, hogy merőleges legyen
-felpumpál, közben szelep figyel, hogy merőleges legyen
-megvizsgál belső nem csípődött-e be valahol külső és felni közé
-kerék meggurigáz kézzel a földön, hogy ha külső valahol véletlen nem pattant be maradéktalanul felnibe, akkor bepattanjon
-kerék visszahelyez villába
-két oldalról egyszerre fogva a csavarokat becsavar kézzel, közben figyel, hogy középen legyen
-egyik oldalról rácsavar a kulccsal
-másik oldalról rácsavar a kulccsal
-újra egyik oldalról rácsavar amíg bír
-másik oldalról rácsavar, amíg bír
-fék visszaakaszt
-bicaj felállít
-szelepsapka biztos helyről elővesz, visszacsavar
-reménykedik, hogy reggel nem találja újra laposan a járgányt

Nagyon kedves képek

http://www.nlcafe.hu/foto/20140604/apa-fia-foto/?utm_source=facebook&utm_medium=social&utm_content=nlcafe&utm_campaign=20140605

Bözsi néni száj

"Hollyan jók ezek az Orbán levelek! Vastagok, nem süllyednek be a terítőbe, ahogy írok rájuk. "- s közben mutatja a borítékok sima, hátsó oldalán sorakozó reggel, délben, este mért vérnyomás eredményeket.


Vegyetek példát róla! Ha már ennyit költöttek ránk,  tessék újrahasznosítani az Orbán leveleket! :-D

Egy asszony sírfelirata

Két férfi szeretett életemben:

az apám és a fiam.

A többi csak kívánt.

***

http://vimeo.com/67992157

Kiss Judit Ágnes: Eszter balladája

Eszter igazi, rendes asszony,
Eszter jámbor és istenfélő,
A világban, mint egy apáca,
Az ágyban meg akár egy kéjnő.
Eszter nem beszél, csak ha kérdik,
Lepelbe bújva teste-lelke,
Eszter nemet még sosem mondott,
Nem sejti senki, mi van benne.
Eszterben belül nincsen semmi,
Eszter üres lett, mint a méhe,
Ahányszor újabb gyereket szült,
Azt is a férj dicsőségére.
Eszter a lányát is tanítja
Lapulni csöndben, semmi másra,
Eszter kipereg, mint a magvak,
Eszter készül a meghalásra.
Akkor majd Eszter meztelen lesz,
Csak önmaga, kilép a fénybe,
És akkor Eszter elkezdődik,
Mikor már azt hiszik, hogy vége.

...

Sötét lepel az 
éj. Felgombol rá a Hold
néhány csillagot.

Csak mert nagyon szép.....

https://www.youtube.com/watch?v=hZyzMXd5H1Q

Tóth Kinga: igazi

nem kértem hogy faragj ki
mert igazi kisfiú vagyok
magadnak akartál fából csavarokkal
hogy halld ha hazajövök ha kopog a cipőm
ez megnyugtat téged pedig én vádollak
annyi mindenki van itt de csak én az igazi
igazi vagyok igazi
fekete cseresznye ez lett az enyém
azt mondtad ez a legkeményebb
tartósabb mint a szövet meg a csontok
és ha haszontalan melegíteni tud még
azt mondtad nem gondoltad
volna hogy fáj ha nyikorgok ha
lemerevedek kenni kell mert megkopok
ilyet az igaziak nem csinálnak csak én

Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk

A Gombhegyre sétáltunk  fel délután Tepertővel. Azt gondoltam nyílik már fenn a nagy hársfa , de még nem. Az akác hulló virága viszont úgy beterítette az ösvényt, mintha hó potyogott volna.

A hűvösebb helyeken még bőven virágzik a bodza

Fenn a réten virágkavalkád fogadott

Mezei zsálya

Gigászi küzdelem

Magyar szegfű

Pacsirtafű

Szeretek lenézni a falura

És felnézni is

Vajvirág

Baracklevelű harangvirág

Galagonya lepke

A rét végén tovább indultam az ösvényen, hogy lefelé egy másik úton jöjjek, úgyhogy az eső áztatta, térdig érő csalános, bozótos részben találtam magam. Visszafordulni már nem akartam, így mire átvergődtem, csurom víz lett a nadrágom, cipőm, zoknim, úgy cuppogtam, mint valami gumikacsa.

A fenti tisztáson zoknicsavarás következett. Szegény cipőm, már mit összejárt velem! Még 2005-ben vettem, mikor egy sportoktatói tanfolyam befejezéseként tábor jött, s akkor eszméltem rá, hogy nincsen csak túrabakancsom. Igaz, rettentően borsos volt az ára, de azóta sem bántam meg a vételt, hisz szinte éjjel-nappal hordom 9 éve. Csak fűzőt kellett már bele kétszer cserélni, illetve tavaly az egyik orrán lett egy lyuk, de még mindig bírja az iramot.

Tocsogó cipőm útját álla egy fekete szörnyeteg

De bátran tovább haladtam 

A víz azonban nem volt elég, még némi sárral is meg kellett kennem a cipőt. Hogy az orrán ne folyjon be a trutyi, kibéleltem egy papírzsebkendővel. :-)

Cuppogva, átázott lábbal  álltam meg egy fűszálnál, ami aprócska tollpihét egyensúlyozott a hegyén. Micsoda paradoxon! Rajtam súlyos sárbakancs, a kis jószág meg oly könnyű, hogy akár egy katicabogár sóhaja is tovább repítené.