2013. március 24., vasárnap

Vasárnap délután



Körül vagyok véve számomra nagyon kedves, és valóban használatban lévő tárgyakkal.
A sodrófa nagymamáé volt, a pogácsaszaggató a valaha utcánkban lakó drága Manci nénié, a tepsi az én édesanyukámé, a gáztűzhely a szüleimé-apu szerint már van vagy 50 éves, még a téglákat is ő rakta bele, hogy egyenletesebben süssön.
Amikor ezekre nézek, vagy ezekkel dolgozom, mindig eszembe jutnak régi gazdáik, s valahol az ő lelküket is belesütöm pogácsáimba.  Ráadásul az egészet az egyik nénimtől kapott házitúró koronázza meg.










12 megjegyzés:

  1. uhhh...éhgyomorra ilyen képet nézegetni...ez felér egy kínzással:)

    a régi tárgyakkal én is ugyanígy vagyok...szeretem

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ki mondta, hogy éhgyomorra nézegesd te kis buta. :-)

      Törlés
    2. ki tudta, hogy Te meg ilyenekkel kábítod a jó népet itt???:D

      Törlés
    3. Hűű, te itt álltál lesben? :-D

      Törlés
    4. Dehogy:D nem is figyeltem az időpontot, mikor írtad:) akkor jöttem haza és bekukkantottam:)

      Törlés
  2. Szia Dunyhám!:)) Csak jelzem, hogy olvaslak tovább. Sok sikert, sok boldog percet itt is!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon köszönöm Elek-M, hogy kitartasz mellettem. :-) Mindig szívesen látott vendég vagy nálam.

      Törlés
  3. Jól néznek ki!
    Én is értékelem a régi használati tárgyakat. Azoknak megvan a varázsa. Teljesen más érzés kézbe venni, mint egy újat. Persze, azt is jó lehet, de máshogy jó.

    VálaszTörlés
  4. Derűs napot!
    Mennyi finomság!
    Kérem ezt lehetőség szerint egy ott létünk alkalmával megismételni!:-)
    Köszönettel, tisztelettel baráti öleléssel.
    Valami vöröset meg viszek hozzá.:-)

    VálaszTörlés
  5. Mindenképpen :))))

    VálaszTörlés

Web Statistics