Én szállítottam belőle az esőben a szomszédoknak és a sógornőjének.
No persze az elsőt nekem kellett megennem, rögtön ahogy kijött a lábosból. Jó meleg volt és ropogós, éppen átfagyott házigondozónak való.
Nagyon szeretem Margit nenét, nekem is amolyan pótnagyi féle, bár apummal egyidős. Ő még olyan igazi falusi nénike. Itt valahogy később változtak át a dolgok, mint a szülőfalumban. Tán azért, mert távolabb van Pesttől, nem tudom.
Az esőben való furikázást kivéve tényleg nagyon az! Ilyen időben csak néhány őrült bicajozik az utcán: a két postáslány, és a két házigondozó. Még a közmunkásoknak sem kell dolgozni. De az ilyen élmények valóban gyönyörűek- főleg, hogy be volt gyújtva,hihihi-, és próbálom magamba szívni őket, mert ezzel a nemzedékkel együtt végleg el fognak sajnos tűnni. Szerencsésnek érzem magam, hogy még részesülhetek belőle. Mondtam is Margit nenének, ahogy ott kuporogtam mellette a hokedlin, hogy kislánykoromban szerettem így nézni, ahogy anyu gyúrja a tésztát. Én meg a Mamás-kredences képedet szeretem nagyon.
Régen olyan természetes volt ilyen helyen lenni, míg élt a nagymamám. Nem is értékeltem igazán. Most már tudom, mit jelentett, keresem is bárhol, ha tehetem. Pedig egyszer volt!
Sohasem csináltam még krumplis lángost... majd ha egyszer én is ilyen nénike leszek... :-)
VálaszTörlésTe egy kicsit dudoribb nénike leszel, Julis nene. :-D
TörlésÁáá, addig még feleződhetem... :-)))
TörlésNagyon fincsi, még én sem csináltam.... megmondom őszintén szívesebben csak enném. :) Elfogadnék egy ilyen nagyit! :)
VálaszTörlésNagyon szeretem Margit nenét, nekem is amolyan pótnagyi féle, bár apummal egyidős. Ő még olyan igazi falusi nénike. Itt valahogy később változtak át a dolgok, mint a szülőfalumban. Tán azért, mert távolabb van Pesttől, nem tudom.
VálaszTörlésDe jó képek, de jó élmény!
VálaszTörlésAz esőben való furikázást kivéve tényleg nagyon az! Ilyen időben csak néhány őrült bicajozik az utcán: a két postáslány, és a két házigondozó. Még a közmunkásoknak sem kell dolgozni.
TörlésDe az ilyen élmények valóban gyönyörűek- főleg, hogy be volt gyújtva,hihihi-, és próbálom magamba szívni őket, mert ezzel a nemzedékkel együtt végleg el fognak sajnos tűnni. Szerencsésnek érzem magam, hogy még részesülhetek belőle.
Mondtam is Margit nenének, ahogy ott kuporogtam mellette a hokedlin, hogy kislánykoromban szerettem így nézni, ahogy anyu gyúrja a tésztát.
Én meg a Mamás-kredences képedet szeretem nagyon.
Régen olyan természetes volt ilyen helyen lenni, míg élt a nagymamám. Nem is értékeltem igazán. Most már tudom, mit jelentett, keresem is bárhol, ha tehetem. Pedig egyszer volt!
Törlésrendben.. de hol a recept.. :)
VálaszTörlésHát erre nincs recept, Ő csak úgy a markával méri a dolgokat. :-)
Törlés