Melengess még!
Már nem szégyellem ruhátlanságom,
már nem bánt elaszott testem, megsárgult bőröm.
A hegyek mögül nyúlós ködök közelednek,
mit bánom én, míg szelíden nézel.
(Általában a versekhez keresek képet. Most fordítva történt, a kép megkívánt magának egy verset. )
...és ez így jó!
VálaszTörlésIgen!
TörlésMegérintett!
VálaszTörlésNagyon-nagyon örülök neki!
TörlésA kép és a vers is nagyon szép. Összetartoznak, mint a születés és az elmúlás ...
VálaszTörlésNagyon köszönöm, Vendég!
TörlésCsupa összhang. Nagyon tudsz!
VálaszTörlésKöszönöm neked is, Orsi! :-)
TörlésDe szép!!!
VálaszTörlésDe jó, hogy tetszik! :-)
Törléste fotóztad?
VálaszTörlésláttad is mit fotóztál, vagy véletlen lett ilyen varázslatos?♥ hihetetlen szép
a vers Harcsás Juditéra emlékeztet:...
"Ne fuss, ne tűnj napfény,
melengess még engem!
maradj akár pőrén,
dajkáld kicsit lelkem…"
:)))
Hát a fotó elég tudatos, még utána vágtam és szerkesztettem is kicsit rajta. Nagyon tetszett, ahogy a nap rásüt az ágaskodó levélre, ugyanis nem feküdt el a földön, mint a társai, hanem függőlegesen állt, ezért is tudta a fény így átvilágítani. A blogomon lévő képek a sajátjaim, ha mégse, azt jelzem. De hidd el, fotós szemmel nem olyan nagy durranás ez. Ennél sokkal szebb fotók vannak ebben a témában, tudom, mert elég sok képet nézegetek. Ettől függetlenül nagyon jól esett amit írtál, köszönöm szépen!
TörlésA verset nem ismertem, azt is köszönöm! :-)
szeretettel javasolnám, hogy nevezd be a fotódat valami pályázatra, mert dobogós lehetne esküszöm, fantasztikus ♥
VálaszTörlésTökéletes és harmónikus, mert ihlet alkotta.
VálaszTörlésSzeretem az érzést ami végigfut rajtam egy kép/hangulat láttán/érzetén és nem nyugszik addig, míg valamilyen formában új életre kel. <3
De szépen megfogalmaztad!
Törlés