Óriási meglepetés

A minap dudált egy autó a ház előtt, de mivel hozzám nem igen jön senki kocsival, vagy ha jön is, arról általában előre tudok, azt gondoltam bizonyára valamelyik szomszédnak jelez. Aztán egy idő után mégis kinéztem az ablakon és a postás autó állt ott, mégpedig egyértelműen előttünk.
Nagy lassan és még mindig bizonytalankodva kiballagtam, a postás hölgy már épp be akarta dobni az értesítőt. Be se próbált csengetni. Tulajdonképp nem is értem, honnan kellett volna tudnom, hogy hozzám jött.
Egy csomagot horgászott elő a furgonja hátuljából és a kezembe nyomta. El se tudtam képzelni ki küldhette nekem és mi lehet az. Aztán megláttam a gyönyörű gyöngybetűket a dobozon és kezdett valami derengeni. A kedvenc tanár bácsim, akivel 30 év után végre találkoztam az érettségi találkozón, ő ír ennyire szépen. A találkozó óta rendszeres levelezésben vagyunk, sőt a blogomat is elkezdte olvasni. Most már igyekszünk nem elveszíteni egymást szem elől.
Hirtelen döbbenet futott át rajtam, mert az a gondolatom támadt, hogy képes volt nekem küldeni egy fényképezőgépet a kis tanári fizetéséből.
Ahogy kibontottam a dobozt, a gondolatból valóság lett és én azonnal elpityeregtem magam. Rettenetesen meghatódtam, de közben kicsit haragudtam is, mert ő sem engedhetne meg magának ilyen ajándékot. De a gép mellett egy szép képeslap is volt, szintén gyöngybetűkkel megírva, ami azt tartalmazta, hogy ez ajándék karácsonyra, Mikulásra, névnapomra, születésnapomra vagy valami egyébre, és ha nem fogadom el akkor örök-harag és soha többé nem olvassa az írásaim.
Na szép kis ultimátum! :-)

Szóval lett egy vadiúj gépecském, amit a minap apuhoz menet egész úton igyekeztem tanulmányozni. Még mindig nem vagyok műszaki zseni, szóval nem ment valami könnyen a felfedezés, de lassan-lassan megismerkedünk a masina és én. Persze még a régihez vagyok szokva, annak már ismertem minden csínját-bínját, de remélem hamarost ez a kis Canon is betörik a kezem alatt. A képeim másmilyenek lesznek, nem lesz többé a tőlem megszokott glóriás funkció, amit nagyon szerettem, de majd kialakul az új barátság is.

Hála és köszönet drága Tanár úr!!!