2018. március 2., péntek

Fő az egészség!




A 84 éves Vilma néni és a 93 éves Károly bácsi több mint hatvan éve házasok. Egyik ül az egyik széken, másikuk a másik széken, megy a Mária rádió, kinn potyog a hó, jómagam beindítottam egy mosást, szép békésen melegszünk hárman a konvektornál.
Hirtelen megszólal a telefon, a mellette ülő, demens, járókeretére dőlő Vilma néni lassan odafordul, felveszi. Férfi hang darál a kagylóban, ez kívülre is hallható, de a beszéd nem érthető.
Talán valamelyik párt invitál a szavazásra géphangon.
-Micsoda ez? Micsoda ez?-értetlenkedik Vilma néni, mire Károly bácsi nehézkesen feltápászkodik, oda totyog és átveszi a kagylót.
-Halló, tessék!
A hang újra elkezd darálni, de Károly bácsi határozottan közbevág:
-Mi nagyon egészségesek vagyunk! Nincs nekünk semmi bajunk!
Most már érthetően hallatszik a válasz:
-Óóó, uram, akkor gratulálok...
De Károly bácsi mit sem törődve a gratulációval és a továbbiakkal, már rakja is le a kagylót, belefojtva a szót a csodakenőcseit vagy egyebeit reklámozó úriemberbe.
Egyszerre tör ki mindhármunkból a hangos hahótázás.
Hiába, a 93 éves Károly bácsinak vág az esze mint a borotva és ezt a demens Vilma néni is nagyra értékeli. Hát még én!


7 megjegyzés:

  1. Az engem agitálni akaróknak nincs ekkora szerencséjük. Már az első másodpercben felismerem a "magnó-hangot", vagy ha nem az, hanem élő beszéd, akkor a "kenetteljesen udvariaskodó" stílust. Szó nélkül teszem le, s szerencséjük van, mert ha mondtam volna valamit, az nem valami kedvesség lett volna. Most aktuális, megszaporodnak az efféle telefonálgatások. Undorító.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hibi, jól teszed!
      De ez a történet annyira frappáns volt. A demens Vilma néni nem ismeri fel ki s miért telefonál, szerintem csupán ezért nem csapja le rögtön. :-D

      Törlés
  2. nem győzöm Anyának ismételgetni, hogy soha, senkinek ne dőljön be, meg se hallgassa, nyugodtan nyomja ki a telefont, ha hallja hogy megint valami tekergő keresi ilyen-olyan ajánlatokkal. Szerencsére szót fogad, meg ő is azt szokta mondani, nincs neki semmi baja, hagyják őt békén :)

    Na, én meg aztán lerendezem, ha engem csörgetnek meg ajánlatokkal...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon ügyes az anyukád! :-)
      Nekem van egy nénim, akinek nincs szíve lecsapni a telefont, türelmesen meghallgatja őket, és aranyosnak szólítja a tukmálót. De ha épp ott vagyok, akkor megmentem. Elkezdek a háttérből mérgesen kiabálni, mintha a lánya volnék, hogy jól hallatsszon a telefonba: Mama, nehogy megpróbáljon valamit venni!!!!!

      Törlés
  3. Én is gratulálok, hogy nincs semmi bajuk...és a 60 évhez is. Milyen szép ez!

    Én is hajlamos vagyok magyarázkodásba bocsátkozni, hogy miért nem érdekel az ajánlat, mert sajnálom azokat az alkalmazottakat, akik a telefonnál ülnek és azért kapnak fizetést (gondolom, nem túl sokat), hogy telefonon szerezzenek ügyfeleket. Pedig nem szabad magyarázkodni, mert mindenféle kifogásra fel vannak készülve, így tanítják be őket.
    Egy barátom tanácsolta, ha ilyen ügyben hívnak, csak ennyit mondjak: Köszönöm, nem szeretnék élni a lehetőséggel. Egy szót sem többet és letenni a telefont. Ki is tettem egy cetlit a telefon mellé, hogy ne feledjem :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én pontosan ezt szoktam tenni, ha esetleg nagy ritkán otthon találnak a vonalas telefonon. :-D Köszönöm szépen, nem kérem!

      Törlés
  4. Köszönöm nem kérem és leteszem a telefont...lehet hogy bunkóság, de különben nem lehet tőlük megszabadulni...mégha ezért kapják is a fizut...
    anyós elmeséli még azt is hogy született...rá is szedik sok marhaságra..Sokszor elég nehéz visszamondani... ami Api feladata már...

    VálaszTörlés

Web Statistics