Csudálatosan közeleg az est.
Rózsaszínre festett házfalakról
sűrűn, mézesen folyik le a nap.
Csendgombolyagok úsznak a kert fölött,
lenn a fűben fényeshátú bogarak vonulnak
messzenéző hegyek felé.
Milyen meleg a szelíd tehenek háta,
s hogy csurran dorombolva a tej
gyógyító füvekkel teli tőgyükből!
Nézlek.
Ingemen átviláglik a szívem,
mint felhők mögül a hold.
Óhhh az az utolsó két sor.....De széééép! :)
VálaszTörlésGyönyörű lett !
VálaszTörléslacibarát
Köszönöm nektek!
VálaszTörlésIlyen hangulatú volt a tegnap este, ahogy feküdtem a kertben a kuckóban. Kinn még úgy éreztem, az egész nagyon-nagyon a fejemben van. Mire beértem, már csak töredékét sikerült leírnom, valahogy elillant. De hát sokszor járok így. :-)
Vadlibus is eszembe jutott, mert beszéltünk versekről Bajánsenyén.
Nocsak! Nem egy haiku?:)
VálaszTörlésNagyon szép.
:)
Régebben írtam nemhaikukat is, de aztán valahogy nem ihletődtem. :-)
Törlés