2014. szeptember 11., csütörtök

Viseld gondját





Berta néni 89 éves. Állandóan fekszik, lábra már nem tud állni, maximum nagy nehezen az ágy szélére kiülni.
Ma este, ahogy fölé hajoltam, hogy pelenkát cseréljek, megszólalt:
-Van valami medál a láncon a nyakadban?
-Nincs-feleltem.
-Van nekem egy kicsi ezüst keresztem, a nagymamámtól kaptam elsőáldozásomra. A lánc már elszakadt, nem szeretném, ha a kereszt elverődne. Neked adom. Viselnéd?
-Ó, Berta néni, nem én vagyok arra jogosult, vannak magának unokái, dédunokái. Ez olyan érték, hisz még a nagymamájától kapta!
-Eh, van nekik elég ékszer, nem hordanának ilyen kicsiséget.  Ott van a varrógépen egy üvegben, hozd be! Kicsi piros kő van a közepén
Megilletődve vettem kézbe az öblös üveget és bevittem.
-Bogozd ki a lábam!-mondta Berta néni, aki közben megpróbált felülni, de beakadt a takaróba a lába.
Kiszabadítottam, kezébe adtam az üveget, Ő kihorgászta belőle a vékonyka láncot, aztán megpróbálta róla leszedni az apró keresztet. Sokáig bajlódtunk, neki se ment, nekem se szemüveg nélkül. Végül Ő tudta leügyeskedni és a kezembe adta:
-Fényesítsd majd ki otthon! Fogod viselni?
-Igen, biztos, hogy fogom.
-Most már a te gondodra bízom.

Hosszan öleltük egymást...







6 megjegyzés:

  1. Szép kitüntetést kaptál. Nagyon megható

    VálaszTörlés
  2. Vizesedet a szemem, gondolhatod.
    Már itt van a nyakamban. :-)

    VálaszTörlés
  3. Istenem! Ez valóban kitüntetés! Mint a máltai kereszt.....

    VálaszTörlés
  4. Pipulka, nekem is fénylik a szemem... viseld egészséggel és büszkeséggel :-)

    VálaszTörlés
  5. Ne írjál már ilyeneket.... mert még meghatódom...:)) Dunyhám! Micsoda érték!! Megérdemled!

    VálaszTörlés

Web Statistics