2016. január 21., csütörtök

A búcsúlevél





Ilus néni félretétetett a boltban egy kacsamájat, tegnap délután el is vittem neki, mert szólt a boltos Mónika, hogy megjött.
-A fiaim is azt mondják: édesanyám, ne vonjon meg semmit magától, ami jól esik vegye meg! Úgyhogy elhatároztam, ha megérem 2016-ot, akkor veszek egy kacsamájat.
Ilus néni nagyon szerencsés, mert tapasztalataim szerint az idősek nagy része már gyönge étvágyú, van akit már nem is érdekel az evés, igaz más se, de ő annyira örömmel és olyan jó étvággyal tud enni, hogy az hihetetlen. Főzöcskéz is magának az ebéden kívül, amit viszünk neki az otthonból, de még a menzás koszttal se volt sose baja, neki mindig minden finom. Pedig sokszor tényleg nem finom ám. Élvezet még csak hallgatni is, ahogy előadja, mit fog készíteni "uzsonnára", aztán arra napokig rájár. Az uzsonna ugyanis nála nem lekváros vagy vajas kenyér, hanem ennél némileg komolyabb kaják. :-)
Ma mikor megérkeztem hozzá, mint mindig, rögtön mesélésbe kezdett.
-Tegnap délután lepihentem, de nem bírtam nyugodtan feküdni, miközben arra gondoltam, hogy ott van a fagyasztóban a kacsamáj. Felkeltem, levágtam a kisebbik felét, lementem a nyárikonyhába, kicsit megforraltam, abból jó májleves lett, aztán kacsazsírban kisütöttem. Azon nyomban melegen nekiláttam, igaz néha közben eszembe jutott, hogy 3500 ft-os kacsamájat eszek. Én úgy bezabáltam, hogy azt hittem meghalok. Fogtam is egy papírt: Drága Erikám! Köszönöm, hogy megszabadítottál a szenvedéstől. Isten veled!
-Hol van a papír??-kiáltottam rá hahótázva, mert hirtelen azt hittem csak hülyéskedik.
-Az előbb gyűrtem össze és dobtam be a sparheltba.

Igaz is, minek tartogatta volna, ha egyszer életben maradt. :-D
Hát így esett, hogy ma ebédre én is 3500 ft-os kacsamájat kóstolhattam, mert egy darabot, biztos ami biztos félretett nekem.








25 megjegyzés:

  1. Hihetetlen aranyos ez a néni, van szövege! :)

    Jó volt az a kacsamáj?? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mennyei! Igaz, hogy minden másnap eszek, hehe, de ezt Ő készítette el. :-D
      A szövege meg, hát az fenomenális. Azt mondja édesapja tudott ennyit beszélni. A egyik fia is ilyen, ügyvéd lett belőle. :-D

      Törlés
  2. Annyira bírom ezeket az öregeket... Hihetetlenek. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért nem mindenkinél ilyen mulatságosan telik az idő. :-) De az ilyen percek irtóra feldobnak.

      Törlés
  3. te, csak nem a kacsamájat főzi abba a ménkűnagy fazékba, mer akkor nem kicsi adag volt

    a sztori szuper, akkorát nevettem, örök hálám érte:)))))eszem eldobonm, de minek is hosszú firkálás, nem? Isten veled, köszi, pá, ...kész :))))
    imádom

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hihi, jaj, nem! Ott épp kocsonya készül ipari méretekben. :-)
      Mondtam Ilus néninek, ha legközelebb halni készül, s levelet ír, el ne tüzelje. Most is úgy sajnáltam, hogy a sparheltban végezte. El szoktam rakni az ilyesmiket emlékbe. Van pl. olyan cetlim, amire lerajzolta a néni, milyen alakú reszelőt vegyek neki, meg olyan is, amin másikuk térképet készített, hogy találok el a szülei sírjához a temetőben, mikor virágot kellett kivinnem. Hát nem túl bonyolult térkép volt, szóban előbb elmondta volna. :-D A kis falusi temetők nem labirintusok.

      Törlés
    2. jaj, annyira jó

      (és milyen alakú reszelőt kért?, ha nem túl pajzán:)))))

      Törlés
    3. Széles, lapos reszelőt. :-) Miért ennek van valami titkos köze a pajzánsághoz, tee?? :-D A néni 94 éves, vajon miféle pajzánságban törhetné még az agyát a kapa reszelésen kívül? :-)

      Törlés
  4. Bolondoztok is, meg nevetgéltek...milyen vicces....
    Szerintem meg szomorú, merthogy az éremnek mindig két oldala van.
    Egy magyarországi nyugdíjasnak luxus a kacsamáj - és ezen nem nevetni, hanem inkább sírni kellene.
    Kétségtelen, a sírástól nem lesz több a nyugdíj.
    De a nevetéstől se.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Több ugyan nem lesz, de kevesebb is elég ha vidámak vagyunk. Nekem pl. nincs időm a siránkozásra! :-)

      Törlés
    2. így, így, jól mondod Véne

      nem is azon nevettünk - ezt mindenki jól értette - , hogy nem futja kacsamájra, hanem azon, amilyen derűvel történnek az események a tisztalelkű emberek tanyáján:))*♥

      Törlés
    3. Nem azon nevettünk Fodorka, hogy kevés a nyugdíj a kacsamájra, hanem a néni jópofa, vicces hozzáállásán. Legalábbis én ilyen szándékkal írtam a bejegyzést. Amúgy neki van pénze kacsamájra, mert mindkét fia tudja támogatni. Ellenben velem, aki minden gondozottam nyugdíjánál kevesebbet keresek és apukámat sem tudom támogatni. Ha már itt tartunk ez kikívánkozott belőlem, mert felháborítónak tartom, hogy nekem zsíros kenyéren kell nagyrészt élnem, míg másokat istápolok és gondozok, akinek sokkal több a nyugdíja mint egy aktív kereső ember bére. Ne haragudj, ezzel nem téged akarlak bántani, ez az állam szégyene, de amíg így van, nekem ne sírjon egy nyugdíjas sem.

      Törlés
    4. Másrészt én egész életemben fizetem a nyugdíjjárulékot, addig fogok dolgozni, míg össze nem esek, és semmit nem fogok élvezni a nyugdíjból, ami akkorra már nem lesz. Szerintem ez a sírnivaló.

      Törlés
  5. Bocs, hogy még élek....Remélem, ha elpatkoltam, a többi nyugdíjas társammal együtt, ekkor megemelik a béreteket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne forgasd ki kérlek a szavaim Fodorka. Ez nagyon rosszul esett. Ha utálnám az öregeket, akkor dolgoznék velük? Azt hiszem igen nagy szeretettel foglalkozom mindegyikükkel a minimálbéremért cserébe, és ezt nem is szoktam hangoztatni különösebben, csak most kikívánkozott, hogy míg mások szüleit gondozom, addig én nem tudok a sajátomon segíteni és magamnak se engedhetek meg semmiféle különösebb finomságot. Amúgy már a harmadik néni kért mostanában kacsa vagy libamájat, és én csöppet se sajnálom tőlük, sőt, örülök, hogy megtehetik, hogy öreg napjaikban ehetnek valami igazán jót.
      Nem kenyerem amúgy panaszkodás, láthatod, hogy a dolgoknak mindig a viccesebb oldalát igyekszem megmutatni, próbálom meglátni a szépet, a kedveset, a jót. Szólhatna ez a blog csupa panaszról is, de azt inkább magamba fojtom, és éjszaka sírok egyedül. Kit érdekel a nyomorom? Azok akik olvasnak, fogalmuk sincs általában miken megyek keresztül, míg viccelődök. Koncentráljunk inkább az élet fényes, napos oldalára, az mindenkinek jól esik.

      Törlés
    2. Sajnálom, hogy őszintén leírtam, amit érzek/gondolok. Nem kellett volna. Elnézést, ha megbántottalak. 40-50-60 évesen én se tudtam, milyen 70-nek lenni. Hát nem könnyű. És az, hogy idősek között dolgozol, az még nem azt jelenti, hogy tudod, mit gondolnak. Az okosabbja nem mondja ki. Ezért nem is várom, hogy itt bárki egyetértsen velem, vagy megértse, amit írtam. Nem kellett volna „bezavarnom” a mókás hangulatba a pesszimista kommentemmel. (Akár ki is törölheted az egész eszmecserét, ne rontsa tovább olvasóid hangulatát.) Én hip-hip hurrás, rózsaszínű semmit-mondásokat nem szoktam írni, mert vagy leírom/írhatom az őszinte gondolataimat, vagy nem kommentelek.

      Törlés
    3. Nem törlök ki semmit Fodorka, nem szokásom. Nálam mindenki őszintén leírhatja a véleményét, és amint láthatod én őszintén válaszolok rá, úgy ahogy jónak érzem. Nem fogok szépelegni, sose tettem ilyet, kimondom ami a szívemen van, és ezt mástól is így érzem őszintének, vagyis tőled is. Csak olyan kommentet töröltem ki valaha, ami sértette az egyik olvasómat egy másik részéről. No azt nem viselem el, hogy nálam bántsák egymást a kommentelők.
      Valóban nem tudom mit gondol egy 70 éves, de sejtéseim vannak. Bár az én gondozottjaim az idősebb korosztályba tartoznak, és sokan nem a gyerekükkel, hanem velem osztják meg a gondjaikat, szóval tisztában vagyok vele, hogy nem könnyű. Főleg, ha a család egyes dolgokat tabunak tart, pl. a halálukról és az utolsó kívánságaikról beszélni.
      Ha a bejegyzéseimet hip-hip, rózsaszín semmitmondásoknak tartod, az se baj. Részemről ezek a rózsaszín semmitmondások ugyanolyan őszinték, mint a komoly témák. És szeretem őket leírni, mert úgy látom nem csupán az én szívem melengetik meg, hanem másokét is. És az elhiheted, hogy nem gúnyolódásból, vagy kifigurázásból írom őket, hanem szívbéli szeretettel.

      Törlés
    4. Rendben. Akkor maradjunk annyiban, hogy én is megír(hat)om a gondolataimat, miként másnak is van ehhez joga/lehetősége, akár egyetért veled/velem, akár nem. És őszintén. Mert másképp nem látom értelmét a dolognak. Attól én még ugyanolyan szívesen olvasom a blogodat, hogy esetleg eltérő a véleményem.
      Bízom benne, megértetted, hogy miért is írtam azt a "csúf" pár sort, NEM téged akartalak vele bántani. S ha idősek között dolgozol, akkor azért kell legyen tapasztalatod a nehézségeket illetően. Tudom, hogy fiatalon sem könnyű az élet, de öregen se - és én nem szégyellem ezt se bevallani, se leírni. Persze mindenki igyekszik titkolni, mert - lám milyen kínos helyzet adódhat egy hirtelen kimondott, - bár őszinte sor után. Így aztán néha egész fura helyzetek adódnak. A fiatalabbak azt hiszik, az időseknek a legjobb a világon/ és fordítva.
      Az „igazság” meg keresi a helyét.

      Törlés
    5. Én pl. sosem hittem, hogy idősnek a legjobb a világon. Se gyerekként, se fiatalként, sőt, ha lehet mindig gyerek szerettem volna maradni, a felnőtt élet nem vonzott. Sose értetettem a gyerekeket, aki minél előbb felnőttek akartak lenni.
      És ha valaki hosszú életet kíván, azt szoktam mondani, Isten őrizz, nem szeretnék sokáig élni. Túl sok nyomorúságot láttam, és ez megvisel. Boldog öregecskével pedig még nem igen találkoztam. Mondjuk Ilus néni tán kivétel a jó kedélyével, a humorra való nyitottságával.

      Törlés
  6. Pipulka, kevés embert ismerek, aki ilyen szeretettel, türelemmel, alázattal segíti az időseket. Tudom, hogy munkaidőn túl is, hogy amikor nyaraltál nálunk, akkor is kis szuvenírekkel kedveskedtél nekik, pedig ez nem tartozik a munkakörödhöz, olyan vád igazán nem érhet, hogy bárkinek rosszakarója lennél. Nem is értem ezt a félreértést, hisz nem a VAN a baj, hanem a NINCS és a NEM LESZ (az viszont tényleg szomorú).
    Nem is tudok mást írni csak egy szívecskét: <3

    Ilus néni pedig tényleg egy csudapofa,... mintha a nagymamámat látnám: ő tudott ilyen ipari méretekben főzni és a stílusa is hasonló volt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Katici, nagyon remélem én is, hogy csak félreértés az egész. :-(
      Apukám is hasonló Ilus nénihez jókedélyben, és főzési szenvedélyben egyaránt. Nagy optimista mondása pedig a következő: "Szarnyi bele" :-)

      Törlés
  7. nagy áldás egy nevetni tudó poszt, ritka, hogy egy blogba úgy lehet belépni, hogy jókedvünk lesz egymástól
    ...nem lenne jó, ha egy „ rosszkedvű” hozzászólás elegendő lenne, hogy bármiben megváltoztasson (vagy a véleményünket rólad), kedvedet vegye...

    Köszönjük, de nem kérjük azokat a kliséket, hogy "a magyarok nem ismerik az ölelést", meg a "fiatalok kinevetik az öregek nyomorúságát"...mert ilyenekből felesleges vitákat generálni :)))nem a mi dolgunk kezelni egy tünetet

    emberileg rosszul esett (mindig is "rosszul esik") a megnemértés, a félreértésből fakadó támadás, sértegetés...mert azt hisszük, szándékos...
    ...de túl kell lépni , ez lehet egy betegségtünet, tudomásul kell venni, hogy van olyan betegség, ami miatt az illető csak azt hajlandó igazságnak látni, ami az ő véleményét "bizonyítja", és szívesen zsarol a halálával, és durván megsértődik egy ártatlan segíteni akaró netes magyarázástól (hivatalos tünete a dramatikus viselkedés, teatralitás, az érzelmek eltúlzott, sarkított kifejezése, szuggesztibilitás,egocentrizmus, mások figyelmen kívül hagyása, sértődékenység)
    már bocsi, de nehogy már egy egészséges személyiség magyarázkodjon a betegnek,

    szeretném azt viszont elmondani, hogy én azért szeretek nálad időzni, mert egy nyitottabban gondolkodó EMBERSÉGES, értékes szép-lelkű embert sejtek a soraid mögött, és tisztellek, hogy nem a fizetés garasait számolgatod, és méred ki a kedvességedet azalapján...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi Katalin!
      Én nagyon remélem, hogy lecseng majd szépen ez a dolog. Mindenki kimondhatja amit gondol, én ezt sose bántam. És szívesen olvasgatom, ha időm akad Fodorka írásait is, mert általában gondolatokat generálnak. Az enyémek inkább nevettetnek, vagy csupán a kirándulásaimat mutatják meg. Nem vagyunk egyformák. Én ilyen, ő meg olyan, te meg amolyan, de így kerek a világ. :-)

      Törlés
    2. Igen, így kerek a világ és ez így van jól, ahányan vagyunk, annyifélék.
      Igen, lehetne itt írni mindenkinek a saját szomorúságairól, betegségeiről, de! egy blogolvasó mit csinál? hümmög, csóválja a fejét, sajnálkozik és megy tovább a másik blogra.

      Én nagyon szeretem az ÉLETszagú (ez így csúnya szó tudom, de nekem ez a legjobb kifejezés rá) blogokat, a mindennapok "szereplőivel", történeteivel. És szeretem látni ennek az életnek a humorosabbik, szebbik, mosolygósabbik oldalát, pont azért, mert annyi szarságot látunk, tapasztalunk, hallunk nap mint nap, hogy szörnyű.

      Ugyanakkor nem jelenti azt, hogy szemellenzős vagyok és csak a szépet-nyálasat-sziruposat akarom észrevenni...neeeem, éppen hogy nem, mert nagyon is érzékeny vagyok és nehezen kezelem le a szomorú sorsokat, mások tragédiáját. Megríkatnak emberek, helyzetek, események.

      Az meg, hogy M.országon milyen szégyenletesen kevés a nyugdíj és a fizetések összege, nem a kis emberek hibája.

      Ölellek Benneteket.

      Törlés
    3. Köszi Orsi a véleményed! Örülök, hogy megmozgatta kicsit a népet ez az eszmecsere. :-)

      Törlés

Web Statistics