2016. február 7., vasárnap

Szegényember szabadtéri edzőterme




A tegnapi hosszú műszak után csak  vergődtem éjjel a párnámon, talán a nagy szél is közrejátszott, meg a fáradtság, de aztán csodaszép reggel várt. Kinn ugyan még mindig fújt, de szikrázóan sütött a nap, én meg élvezkedtem a puha, meleg dunyha alatt.
Később mostam, teregettem, matattam egy kicsit az udvaron, fát hordtam be, tavalyi elszáradt virágszárakat tördeltem le, ami egyben rögtön gyújtósnak is megfelelt. Közben mind azon törtem a fejem, hol tudnék egy kicsit "mászni". Álmodozom arról, hogy fogásokat kéne felszerelni a ház falára, de mivel az egyelőre nincs, lavíroztam kicsit a szomszéd telket az enyémtől elválasztó kőfalon, ami patakkövekből van rakva. Ugyan ez nem túl magas, de oldalazni lehet rajta.
Aztán az ötlött az eszembe, hogy a nyárikonyha falán kéne traverzelnem. Na ez sem olyan nagy kihívás lenne másnak, de engem, mint kezdőt felvillanyozott a dolog, s mikor belefogtam, és láttam, hogy nem is olyan könnyű, egészen belelkesedtem. Mászócipőnek befogtam egy egyszerű fehér tornacsukát.
A lábazat ad egy peremet, azon lehet a lépegetni oldalra. Amúgy az ablak léceibe, illetve a fal sarkaiba kapaszkodtam, az ablakpárkányt nem szabadott használni, mert ha arra az ember rátámaszkodik, akkor semmi nehéz nincs benne. A legnehezebb a két ablak közötti átjutás volt, mert teljesen szétfeszítve a két karom értem át csak egyik szöglettől a másikig. Közben szorosan kell tapadni a falhoz, mert különben rögtön elveszted az egyensúlyod és esel hátra.
Jó párszor kellett próbálkoznom, mire végre sikerült átjutnom lecsúszás nélkül. Irtó boldog voltam. A visszafelé út az még nehezebb, csupán egyszer sikerült átkapaszkodni. A nyárikonyha fala premier plan látszik az utcáról, szóval fogalmam sincs, mire gondolhatott, aki éppen arra járt. :-D De azt hiszem az utcabéliek kénytelenek lesznek megszokni az őrült szomszédasszony látványát, aki a nyárikonyha falán közlekedik.


A mászófalam :-D




Az egyik fogás. Igazán komplex, használható függőlegesként és vízszintesként is.




A csatornáig kell eljutni leesés nélkül




A lábazat mint lépegető elem. A lécek nem a mászás kellékei,  hanem Tepertő-távoltartó eszközök, mert kezdenek kibújni a virágok, s őkelme épp a falnak heverve szeret napozni.



Hát mit mondjak? Bizony érzem a karjaim. De mennyivel élvezetesebb kinn a napocskán, valamelyest a mászást imitálva és közben sikerélményeket szerezve edzeni. :-)



9 megjegyzés:

  1. haha:) Tepertő távoltartó eszközök :D csak néztem én azokat a léceket, filóztam míg végig nem olvastalak, hogy mi lehet az? hogy annak a tetején egyensúlyoztál nehezített feladatként? :D

    azért kíváncsi lennék egy-két ember véleményére, akik látnak a nyárikonyha falán közlekedni időnként, hogy vajon mire gondolnak :))))

    Jól van, nem nevetlek én ki, díjazom az életrevaló ötleteidet! olyan izompacsirta leszel, mire mászni kell, hogy ihaj! :))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csak nevess nyugodtan, hisz azért mutattam meg. :-)
      Hát én is kíváncsi lennék az emberek fejében megforduló gondolatokra engem látva. Bár itt az utcában már páran megszokták, hogy hegybolond vagyok, de ezt a nyárikonyha-mászást nem hiszem, hogy hozzá tudnák kötni. :-D

      Törlés
  2. Te Pókasszony! :)) Láttam a leírtak alapján a jelenetet és a szomszédokat is elképzeltem, s akkorát nevettem, hogy átjött a fiam szomszéd szobából, nem értette, mi történt.
    Egyébként nem győzöm csodálni, hogy milyen céltudatos lettél és hogy ilyen elszántan teszel is a céljaidért, ez szuper és gratulálok, felnézek Rád <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hahaha, ez nagyon tetszik! Indián nevem úgysem volt eddig. :-D
      Akkor tényleg nagyot nevethettél. Még szerencse, hogy a fiacskád már ismer személyesen, mert a végén még eltiltaná anyukáját egy ilyen ütődöttől mint én. :-D
      Igaziból én általában ilyen céltudatos vagyok, ha valami nagyon érdekel. Akkor belevetem magam, amennyire lehetőségem van rá. Tulajdonképp most már nem is értem, fiatal koromban miért nem gondolkodtam otthon megvalósítható dolgokban. Persze mondjuk ez kevés ahhoz, hogy az ember valóban eljuthasson az igazi, sziklán való mászásig. Tán most az is ösztökél nagyon, hogy sürget az idő.

      Törlés
  3. Spidergirl! Érdemes lenne rólad egy képregényt rajzolni! Nagy sikere lehetne!
    :-) :-) :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. No rajta! Szervezd meg, én adom hozzá az arcomat, aztán majd dől hozzánk a lé, és nem lesz gond számomra semmiféle sziklamászó felszerelés beszerzése, te meg szépítgetheted a tanyát. :-)

      Törlés
  4. Pókasszony, valóban ez a legjobb jelző Pipulka :-D
    Tényleg jó rejtvénynek bizonyultak a falnak támasztott lécek, mert én is elsőre a mászással hoztam kapcsolatba. :-D
    Szegény Tepertő, nem kap a felmelegedett árnyas lábazatból...:-)
    Poénokat félre, gratulálok a kitartásodért és leleményességedért!!! Pókasszony :-)

    VálaszTörlés
  5. Igen, azért is írtam magyarázatot, ugyanis ahhoz nem volt, kedvem, hogy a fotó kedvéért eltávolítsam az össze lécet, aztán meg visszarakjam. Sajnos sokfelé kell ilyen csapdákat állítanom, igaz nem valami esztétikus, de másképp nem tudom megvédeni a növénykéimet. Kánikulában meg hatalmas hűsölő gödröket ás Tepertő, de persze mindig a virágoknál, nem a hatalmas kert bármely részén, ahol megengedett lenne.
    A gratulációt nagyon köszönöm, ez olyan inspiráló számomra. :-) Szóval ti is részesei vagytok annak a bizonyos kitartásnak ám!

    VálaszTörlés

Web Statistics