2014. január 30., csütörtök

Kötelesség :-D






Elöljáróban el kell mesélnem, hogy falunk polgármestere már hetvenen felül van, de nem látni rajta a korát, igen fitten mozgolódik, s erre kimondottan büszke is. ( ki ne lenne az) Előszeretettel udvarolgat és ilyen-olyan jópofa megjegyzéseket tesz a hölgyeknek. Nem az a típus, aki elfogadná, hogy öregszik az ember.
No hát nekem a hivatalban volt valami elintéznivalóm, s mikor végeztem, már épp jöttem volna lefelé a félhomályos lépcsőn, mikor mögém került a polgármester úr,  ő is indult volna lefelé.
-Jaj, kapcsoljuk már fel a villanyt, nehogy ez a kislány leessen!-jópofáskodott a tőle megszokott módon.
-Vagy talán én-tette hozzá bizonytalankodva, miközben kissé hátrébb lépkedett mögöttem.
-De ugye elkapna?-kontrázott egy újabb jópofasággal.
Én csak hümmögtem, mire újra megkérdezte:
-De ugye elkapna?
Hát erre már csak kell válaszolni valamit, mert még a végén megsértődik falunk első embere.
Magamban már puffogtam a röhögéstől, kifelé viszont nagy komoly ábrázattal és együttérzéssel emigyen válaszoltam:
-Hááát, tudja nekem hivatalbeli kötelességem, hogy segítsem az öregeket.
Még jó, hogy a hátam mögött volt, és nem láttam az arcát, miközben ezt mondta:
-Na, ez k...va jól  esett!



3 megjegyzés:

  1. Jujj! Szeeeegény polgármester :-DDD

    VálaszTörlés
  2. Bár a kolléganőim, miután kacagva elmeséltem az esetet, azt mondták no ezentúl már nem lesz velem víg a polgármester úr, erre a másnap rögtön rácáfolt. Ugyanolyan örömmel köszöntött, mikor meglátott az utcán: De jó, hogy minden nap találkozunk!
    Úgy látszik a szavak mögül is kiviláglik, hogy azt piszokságból, vagy szeretetteli évődésből mondja az ember. :-)
    Szóval nem kell sajnálni szeeeeegény polgármester urat.

    VálaszTörlés

Web Statistics