2020. január 6., hétfő

Szilveszteri túra




Mi mást is csináltam volna szilveszterkor, mint irány az erdő.
Zsóti barátommal megbeszéltük már korábban a túrát, de ha nem jön én akkor is nekivágok. Végül még egy jelentkező akadt Laci személyében aki Kecskemét mellől érkezett. Őmiatta viszont elég későn indultunk neki a reggeli tervezett helyett, így biztos volt a sötétben való lejövetel.
A fiúk teljesen rám bízták magukat, igaz általában én kullogtam leghátul, de azért mindig elirányítottam őket, hogy merre menjenek.
Volt mászás, esés, puffanás, vadak teperték le egyik bajtársat, besikerült egy, még a '14-es jégtörés után maradt jó kis fakidőléses szakasz, aztán valami térkép által sem feltüntetett seggmeredek bércen való ereszkedés, végül vagy másfél-két órán át való sötétben menetelés, akarom mondani bukdácsolás kb. 6-7 átkeléssel fűszerezve a patakmeder félig jeges kövein. Szóval minden, ami egy valamirevaló Börzsönyjárónak dukál szilveszter napján. Este jutalomként jóféle házi körte és rakott sajtos tészta, aztán édesded durmolás kutyástul, macskástul.
Persze előbb még átvészeltük a durrogtatást, amit Huba harciasan ugatva dühösködött végig az udvar közepén, Mamusz viszont már az első puffnál hozzám szaladt és nyüszögött. Ő inkább a ház biztonságos belsejét választotta a hadviselés helyett. Vicces volt ez a felállás, mert máskor Huba a nyuszi és Mamusz a bátor.



Gyönyörű napsütést fogtunk ki




Ezüst patak




Zsóti haját is befényezte a napsugár, ez nagyon tetszett nekem :-)





Ez itt egy hard fogkefe




Bükk óriás




Csapatom ma csupa fickókból állt. Mindenki szép rendben, mint a katonák




Szalonnát is hoztál Gazdanő?





A téli napfény és a bükkerdők mindig elvarázsolnak. Az a különös kékes-szürkés-ezüstös szín, ami a rozsdás avar  között még hangsúlyosabbá válik utánozhatatlan.






Vakarózó fa. Ezt már jól megdolgozták a szarvasok az agancsukkal.










Mint egy katedrális oszlopai




A meredek emelkedőt nem mindenki viselte jól, Laci kidőlt :-D Huba és Mamusz szorgalmasan igyekezett őt újraéleszteni.






 Sikertelenül. Így aztán a hős, hűséges kutya őrizte a hős katona holttestét. 






Nimááá, ezen a fatörzsön meg felmászott egy cica!






Szeretem az ilyen különös ábrákat és formákat, ráadásul mindig Katici jut róluk eszembe, hisz ő folyton kiszúrja az ilyesmit.




Sajnos a napocska a túra felénél elbújt. Így jár aki hiába kel korán mégis későn indul. :-D De legalább a szép színekben gyönyörködhettünk.





Egy sziklán gyönyörű, növőben lévő jégcsapokat találtunk, ezek fotózásával jól el is ment az idő











Az utolsó, visszanéző napsugarak még felcsillannak a jégcsodákon













A lefelé ereszkedés nagyon meredek volt, elő is került a túrabotom, amit mostanság elég keveset használok, de itt nagy szükség volt rá. Egyre inkább ránk ereszkedett a félhomály, de még szürkületben sikerült elérni a völgyet amin felfelé jöttünk. Én nagyon szeretek fejlámpa nélkül ballagni, elég sokáig lehet így látni. De ha már valaki felkapcsolja, utána rossz, mert a fény elvakít és nem tud hirtelen a szem a szürkeséghez visszaállni.  Én igyekszem a lehető legtovább lámpa nélkül haladni, no meg szeretem is ezt a hangulatot. Zsóti viszont világított, hát próbáltam tőle lemaradni. Még így is besikerült egy hatalmas bukfenc. :-D Csak-csak felvillant az a fejlámpafény amott előttem és ez megzavart. Akkora sziklának mentem neki, hogy szabályosan átbukfenceztem felette. Hiába, a térdem alatt már sötétségbe borult minden. Szerencsére nem lett semmi baj, csak röhögtem egy jó nagyot és örvendeztem, hogy a fiúk jóval előttem járnak és nem látják a csúfos előreszaltót.
Még kitartottam egy darabig, de a patakon való átkeléshez már muszáj volt nekem is a fény.
Sokszor mulatok magamon, mert ezeknél az átkeléseknél tiszta fostos vagyok, nem nagyon megy az egyensúlyozás, sokáig elpipskedek, mire átjutok. Közben a sziklán meg minden további nélkül mászogatok felfelé. Ki érti ezt?

Végül csak lebotorkáltunk a  hegyről, a fiúk nagyon köszönték a túrát. Laci ráadásul amúgy egyedül búslakodott volna otthon, ha én nem telefonálok rá.
Úgy 17 km lett a végeredmény, de ezt csak onnan tudom, hogy Zsótinak van mérőkéje. Ettől függetlenül kb. én is ennyit éreztem a lábamban, másnap meg a karomban is, a lefelé túrabotozástól.
Huba és Mamusz persze legalább ötször ennyit mentek, de ez nem látszott rajtuk. Otthon nyúltak csak el, ahogy az már lenni szokott.

Megyezetünk abban, hogy soha jobb szilvesztert. Túra, barátok, kutymákok, finom vacsora, hát kell ennél több?












15 megjegyzés:

  1. Ez gyönyörűséges út volt, a fotókat nézegetve is imádat van :) én sem akarnék ettől jobb szilvesztert, ahogy mi is túrával végeztük az óévet és nyitottuk az újat. Nekem ez nagyon bejön :D nem adnám semmiért <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi elsején csak kisebb sétát tettünk itt Kemencén a kálváriára, meg a környező erdőbe. Az csak 5-6 km volt. :-) De a Kálváriáról áttelefonáltunk mászópajtinak, mert szemben lakik a túloldalon, a falu másik szélén. Ki is jött a ház mellé és integetett narancs színű köntösben :-D Rázoomoltam a masinával, úgy láttam is, hehehe.

      Törlés
  2. Szuper képek...köszönöm a beszámolót,,,Jól zártad az évet..és jól is folytatódott...

    VálaszTörlés
  3. Szenvedélyes szilvesztered volt, egy egészséges szenvedélynek hódoltál. :)
    Jó, hogy beszámoltál erről a különleges szilveszterről, el nem tudtam volna képzelni, hogy ekkor is túráznak. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocs hogy ide irom, de mivel emlietetted Kincse, hogy szilveszterkor is túráznak....most jutott eszembe, a gyerekeim és barátai, minden évben Pécs belvárosából indulnak fel a tv toronyhoz, ott megvárják az éjjfélt visznek mindig enni, inni valót, majd gyalog újra lejönnek...Kettő óra fel, és ugyanennyi le...Idén ráadásul 70 kilóméteres szél fogadta őket,és hideg is volt nagyon....

      Törlés
    2. Köszi Vera az infót, újdonság nekem ez a szilveszteri túra. :)

      Törlés
    3. Máskor is túráztunk már szilveszterkor és sok emberrel találkoztunk. Persze mi napközben, míg Vera gyerekei éjjel. De biztos vannak többen is éjszaka. Engem csupán az tart vissza az éjszakai túrától, hogy nem lehet látni semmit, így nekem az nem különösebben érdekes. Tán egyszer voltam ilyenen, bulinak persze jó.

      Törlés
  4. Én a fa-manók fotóit élveztem a legjobban. Nagyon szeretem az ilyesmit, és igen, van fantáziám nekem is meglátni a "láthatatlant". Mindenesetre jó kis túra volt - és jók lettek a fotók is !

    VálaszTörlés
  5. Jó szemed van meglátni a csodát. :) Gyönyörű fények, a természet egyedi alkotásai: fák és jég, semmibe vezető sín, pompás kutyák (Mamusz arca: csupa értelem, figyelem :)), jó társaság - öröm látni! Képtelenség kedvencet választani, mindegyik fotó az. :)
    Luca

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mamuszkáról most először sikerült valamirevaló portrét készítenem, mert nincs egy nyugodt perce sem, hahaha.

      Törlés
  6. Gondoltam, hogy nem otthon gubbasztva töltöd az év utolsó napját. Jó kis túrát sikerült összehozni. :)
    Szívmelengető, hogy eszedbe jutottam. Te is eszembe jutottál többször: pl. a háromszeget látva :), meg amúgyis, mert egy igazi jó partner vagy, akivel jó menni bárhova. Nem csak menni, de beszélgetni, vagy éppen hallgatni, vagy csak úgy együtt lenni is jó, és jó olvasni is. A jelenléteddel is adni tudsz. Nem csodálom, ha a fiúk hálásak voltak a programért. :)
    A képek nagyon jól visszaadják a hangulatot és a leírás is. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj, Katicim, most úgy meghatódtam! Ilyen szépeket írni! Nagyon reménykedem, hogy idén végre tudunk majd együtt is hegyet járni!

      Törlés

Web Statistics